Jóváhagyták Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA döntésről az Európai Bizottság pénteken adott ki közleményt. A testület szerint Magyarország csatlakozása azt tükrözi, hogy az ország ismét elkötelezte magát a jogállamiság megerősítése mellett. A bizottság kiemelte: az Európai Ügyészség állandó jelenléttel működik majd Magyarországon, feladata pedig az lesz, hogy megvédje az uniós forrásokat a pénzügyi bűncselekményektől.
Magyar Péter a Facebook-oldalán azt írta: „Május 28-án benyújtottam a csatlakozási kérelmünket, ma pedig az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország 25. tagországként csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.”
Von der Leyen: jó hír Magyarországnak - érkeznek a reakciók
A döntést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte. A mai nap jó hírt hozott Magyarországnak. Ez fontos lépés a csalás és a korrupció elleni küzdelemben. A magyar emberek mostantól olyan garanciát kapnak, amely biztosítja, hogy az uniós források az ő érdekeiket szolgálják. Magyarországot örömmel üdvözöljük az Európai Ügyészségben – fogalmazott.
„Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez (EPPO) egy újabb alapvető lépés a jogállamiság és az adófizetők pénzének visszaélése elleni küzdelem érdekében. Mostantól a magyarok tudják, hogy egy független, európai ügyész gondoskodik arról, hogy az uniós források oda jussanak, ahová szánták őket. A jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem Magyarországon megerősödött" – erről már Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök beszélt.
Michael McGrath, a bizottság demokráciáért, igazságszolgáltatásért, jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztosa pedig úgy kommentálta a hírt: „a mai nap történelmi nap mind Magyarország, mind az EU számára. Költségvetésünk védelme nem opcionális. Minden megóvott euró egy euró, amely visszakerül a polgárokhoz. Az Európai Ügyészség központi szereplő a csalás elleni küzdelemben az EU-ban, amint azt minden általa indított nyomozás, minden általa lefolytatott sikeres büntetőeljárás és minden befagyasztott vagyon is mutatja."
Több lépés még hátravan
A bizottsági döntés a hivatalos uniós lapban való kihirdetést követő húsz nappal lép hatályba. Ezután a magyar hatóságoknak három jelöltet kell állítaniuk az európai ügyészi posztra, akik közül az Európai Unió Tanácsa választja ki a magyar európai ügyészt egy független szakértői testület véleményének figyelembevételével.
Emellett Magyarországnak európai delegált ügyészeket is kell jelölnie, valamint biztosítania kell az Európai Ügyészség magyarországi működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
Az EPPO akkor kezdheti meg tényleges működését Magyarországon, amikor kinevezik a magyar európai ügyészt. Hatásköre ugyanakkor visszamenőleg is kiterjed majd a 2021. június 1. után elkövetett, uniós forrásokat érintő bűncselekményekre.
Az uniós jog részévé válik az EPPO
A bizottság közleménye szerint a magyar csatlakozásnak uniós szinten is jelentős következménye van. Mivel immár 25 tagállam vesz részt az Európai Ügyészség munkájában, az EPPO-ról szóló rendelet kikerül a megerősített együttműködés keretéből, és teljes egészében az uniós joganyag részévé válik.
Ez azt is jelenti, hogy a jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó új tagállamok számára már kötelező lesz az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.
Az Európai Ügyészség költségvetését alapvetően az Európai Unió finanszírozza. Az EPPO 2025-ben mintegy 86 millió euróból (közel 34 milliárd forintból) gazdálkodott, a következő években pedig ennél is nagyobb költségvetéssel számolnak.
Magyarország a közös uniós befizetéseken keresztül járul hozzá a rendszer fenntartásához, emellett azonban a hazai működés költségeit is biztosítania kell. Idetartozik a magyar delegált ügyészek munkakörnyezetének, technikai hátterének és infrastruktúrájának finanszírozása.
A számítások szerint ez éves szinten néhány milliárd forintos többletkiadást jelenthet a magyar költségvetésnek.
Az Európai Ügyészség szerepe az elmúlt években jelentősen felértékelődött. Az intézmény 2025 végén már több mint 3600 aktív ügyet kezelt, amelyekben a becsült kár meghaladta a 67 milliárd eurót, vagyis mai árfolyamon több mint 26 ezer milliárd forintot.
Ez azért fontos adat, mert jól mutatja, hogy az EPPO elsősorban a nagy értékű, összetett és gyakran több országot érintő pénzügyi bűncselekményekre koncentrál.
Európai Ügyészség: már vannak, akik megbánták
Magyar Péter az Európai Ügyészséghez való csatlakozást az uniós pénzek hazahozatalával indokolja, ám a görög és szlovák példa már most komoly szuverenitási vitákat jelez. Az Európai Ügyészség fellépése miatt Athénban és Pozsonyban is azt kérdezik:
hol húzódik a határ Brüsszel és a tagállami igazságszolgáltatás között?
A volt legfőbb ügyész szerint Laura Codruta Kövesi, az EPPO főügyésze „beavatkozik” a görög jogrendbe, és olyan javaslatokat, illetve nyilatkozatokat tesz, amelyek szerinte kívül esnek a hatáskörén.
Ez ráadásul nem egyedi eset, mert Kövesi a napokban Szlovákiával kapcsolatban is levélben fordult az Európai Bizottsághoz, kifogásolva a Szlovákiában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások és szubvenciók odaítélésével kapcsolatos közelmúltbeli jogszabályi változásokat. Vagyis konkrétan egy szuverén tagállam jogalkotásába avatkozik be.
Orbán Viktor kormánya a csatlakozást soha nem támogatta. Álláspontjuk szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozással a tagállamok a büntetőjogi hatáskörük egy részét adnák át az EU-nak, vagyis az egyik legfontosabb állami jogosítvány korlátozását vállalnák.
Több ezer ügyet vizsgál az Európai Ügyészség
Az Európai Ügyészség 2021-ben kezdte meg működését. Feladata az Európai Unió költségvetését érintő bűncselekmények – így különösen a korrupció, az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások és a súlyos, határokon átnyúló áfacsalások – felderítése és büntetőeljárás alá vonása. A szervezet 2025 végén már több mint 3600 ügyben folytatott nyomozást. Jelenleg csak Dánia és Írország nem tagja az EPPO-nak, mivel a két ország az uniós szerződések alapján külön mentességgel rendelkezik az igazságügyi együttműködés ezen területén.
