A látható makropálya egyelőre biztató. Önök mégis már februárban bejelentették, hogy szükség van gazdaságvédelmi akciótervre, amelynek részleteit a jövő hétre ígérik. Miért van erre szükség?
Az első negyedévben 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, amivel elsők vagyunk az uniós országok között, de azt is látjuk, hogy Magyarország szempontjából a külső gazdasági környezet nem feltétlenül kedvezően változott az elmúlt hónapokban. Különösen a német gazdaságról érkeznek kedvezőtlen hírek, amely a gazdaságunk teljesítményének exportoldalon 25 százalékát adja. A német ipar gyengélkedik. Nem lehetünk vakok, ha a legfontosabb külső partnerünk gazdasági növekedése lassul, az hat a magyar gazdaságra is. Ezért a gazdaságvédelmi akcióterv arra koncentrál majd, hogy hogyan lehet a hatékonyság növelésével, a termelékenység javításával a gazdasági növekedést fenntartani, mert egyértelmű célunk, hogy Magyarország jóval az Európai Unió átlagos növekedése felett tudjon teljesíteni.
A német gazdasággal kapcsolatos félelmek egyik mozgatórugója az autógyárak kiszivárogtatott kapacitásleépítése. Ennek milyen hatása lehet a magyar gazdaságra?
Magyarország legfontosabb értéke az, hogy az elmúlt években megtelepedett iparági vertikumnak köszönhetően a legmagasabb hozzáadott értéket tudja biztosítani az autóipari befektetőknek a közép-európai országok között infrastruktúra, a munkaerő minősége, a jogi és üzleti környezet tekintetében, hogy a földrajzi elhelyezkedésből adódó logisztikai lehetőségekről ne is beszéljünk. Emellett a munkaerő- és a költségszempontokat vizsgálva Magyarországnak jó esélye van arra, hogy további magas hozzáadott értéket biztosító befektetéseket is idevonzzon. Emiatt nem gondoljuk, hogy egy pillanatnyi gazdasági lassulás komolyabban befolyásolná a beruházási döntéseket. Végül, de nem utolsósorban, az autógyárak cáfolták is a magyarországi beruházások csúszásával kapcsolatos híreket.
Az újabb beruházási terveket mennyiben írják felül a kereskedelmi háborúk aktualitásai? Magyarországon gyártóüzeme van
a Huaweinek is.
Magas hozzáadott értéket termelő, a nemzetközi piacok felé nyitott gazdaságként abban vagyunk érdekeltek, hogy ezek a konfliktusok nemzetközi szinten észszerű megegyezésekkel záruljanak. A már említett gazdaságvédelmi programnak az is feladata, hogy felkészítse a gazdaságot a viták elhúzódására. A német autóipari kitettségünk ellenére sem kerültünk olyan helyzetbe, amely a gazdaság számottevő lassulásával járna. Sőt, akár előnyünkre is fordíthatjuk a helyzetet, mert ha egy autógyárnak vagy más befektetőnek mérlegelnie kell, hogy hol épít le, és hova viszi a gyártását ebben a vitáktól hangos világban, Magyarország kifejezetten jó pozícióban van. Azt se felejtsük el, hogy a korábbi évekkel összehasonlítva a gazdasági növekedés ma már sokkal kevésbé függ az ipar és az export növekedésétől, hiszen immár a lakossági fogyasztás és a beruházások számítanak a legjelentősebben bővülő területnek – így egészségesebb arányok alakultak ki.
A lakossági fogyasztás mellett a lakossági megtakarításokra is nagymértékben támaszkodnak, hiszen merész terveik vannak a június elején debütáló új állampapírral. Sokak szerint a kötvény rövid távon nagyon drága finanszírozású, ráadásul egy valóban bekövetkező válság esetén a kiszárított nemzetközi kapcsolatok okán félő, hogy nehezebb lesz megfelelő forrást találni, hisz a lakosságtól nem lehet hetek alatt százmilliárdokat bevonzani. Mit gondol erről?
Túl vagyunk azon az időszakon, amikor kockázatosnak ítélt piacokon mozgó külföldi befektetőktől függött a finanszírozásunk. Köszönjük a segítséget mindenkinek, de más típusú finanszírozásra váltottunk. Az új gazdaságpolitika hangsúlyos eleme, hogy csökkentjük a külső kockázatokat, és sokkal inkább kihasználjuk a belső piaci lehetőségeket. Ezt az irányt a hitelminősítők is elismerték a felminősítéssel, értékelve, hogy az ország külső finanszírozása jelentősen csökkent, éppúgy, mint az államadósság általános szintje is. Azt gondoljuk, hogy ez egy jó irány, amelyet folytatni kell, és erre rá lehet segíteni a következő időszakban az új, vonzó állampapírral, amely kedvezőbb hozamokat ígér a megtakarítóknak. A konstrukció nagyon rugalmas lesz, sok helyen lehet majd elérni, nemcsak a hagyományos banki és kincstári körben, de például a postákon is. Olyan vonzó megtakarítási formát hozunk létre, amely a jelenlegi rekordmagas, 4500 milliárd forintnyi lakossági készpénzállományt érdemben csökkenteni tudja. A feladat nem lehetetlen, hiszen az új lakossági megtakarítások körülbelül 40 százaléka az elmúlt időszakban már állampapírba ment. A kamatozással kapcsolatban pedig – és erről se feledkezzünk meg – a magyar lakosság gyarapodásához tudunk hozzájárulni, most már nemcsak bér- és adó-, hanem megtakarítási oldalon is.
Adóoldalon azért meglehetősen hosszú a sor, a lakosságon túl mások is szeretnék, ha kedveznének nekik. Lehet-e újabb adócsökkentéseket bejelenteni akkor, amikor épp gazdaságvédelmi akciótervet hirdetnek?
A költségvetési tervezés 2020-ra is – miként a korábbi években – konzervatív lesz. Nincs változás az adópolitikában sem, nincs is okunk letérni az útról, hiszen az OECD jelentésében kiemelte a magyar adópolitika vívmányait. A gazdasági növekedés egyik motorja a magyar kormány adópolitikája, az alacsony társasági- és jövedelemadó-szint, amely segíti a növekedést és idevonzza a befektetéseket. Az egy főre számított külfölditőke-beruházásokban még mindig elsők vagyunk. Az adópolitika és a gazdaság fehérítése érdekében tett lépéseink tehát pozitív megerősítést kaptak. Úgy döntöttünk, hogy a munkát és a jövedelmet terhelő adók csökkenjenek, és a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be a közösségi kiadásokhoz szükséges bevételeket. Ezen nem kívánunk változtatni, de – ahogy az elmúlt években tettük a csirke, a sertéshús és a tojás esetében – ahol mód van rá, megvizsgáljuk a kedvezményes áfa lehetőségét. Tizenöt olyan javaslat van a Pénzügyminisztériumban, amelyben szakmai szervezetek kérnek kedvezőbb kulcsot termékeknek, de akár teljes iparágaknak is. Ezeket megvizsgáljuk. Szeretnénk, hogy hosszú távon az áfa kulcsa általánosan is csökkenjen, de ehhez további erőfeszítések szükségesek. Nagyban segíti az elképzelések megvalósulását, hogy a hatékonyság számottevően növekedett: az adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – a 2012. évi 22 százalékról 13 százalékra csökkent.
A hatékonyságot növelné az is, ha a már említett jelentős készpénzállományt sikerülne visszaszorítani, és elterjedne az elektronikus fizetés, akár úgy is, hogy kötelezővé tennék azt egyes, ma még a szürkezónában lévő területeken, mint a gépjármű- és alkatrész-kereskedelem vagy épp az építőanyag-forgalmazás. Itt milyen lépések várhatók?
Az alacsonyabb készpénzállomány a gazdaság fejlődését is segíti, visszaszorítása érdekében számos intézkedést tettünk már – ezek közé sorolható a már említett új állampapír kibocsátása is. Azt is hozzá kell tenni, hogy a 8,3 százalékos reálbér-növekedés miatt olyan nagy vagyontöbblet keletkezett a lakosságnál, amely részben indokolhatja a magas készpénzarányt. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy minél inkább az elektronikus fizetés irányába tereljük a cégeket és a magánszemélyeket is. Napirenden van az online számlázás értékhatárának csökkentése, amely nemcsak gazdaságfehérítő hatása miatt kedvező, hanem azért is, mert az adóhivatalhoz beérkező adatok alapján a későbbiekben a vállalkozók helyett a NAV készítheti el az áfabevallást is, újabb bürokratikus tehertől mentesítve a cégeket. A lakossági oldalon a POS-telepítési program zajlik, mentesek lesznek a tranzakciós illeték megfizetése alól a 20 ezer forint alatti utalások, s várjuk az azonnali átutalás elindulását is. Ez utóbbi esetében azonban fontos lenne a tesztidőszak, az online pénztárgépek bevezetésének sikeréhez is kellett az, hogy a minisztérium elhalasztotta az indulást addig, amíg a teszteléseken minden problémára találtunk megoldást.
Milyen gazdaságpolitikai tétje van a vasárnapi EU-választásnak?
Az európai parlamenti választás elsősorban nem a pártokról és pártszövetségekről, hanem Európáról, Magyarországról, a gyermekeink és unokáink jövőjéről szól. Ezért fontos, hogy mindannyian éljünk szavazati jogunkkal, és menjünk el szavazni most vasárnap. A bevándorlás nem válasz Európa problémáira, azok a politikusok, akik a migrációt támogatják, a jövőnket veszélyeztetik. A magyar pártok közül egyedül a Fidesz–KDNP akarja megállítani a bevándorlást és megvédeni Magyarországot. A magyar kormány korábban is vállalta a vitát hazánk érdekében, és az idő bennünket igazolt. Magyarország biztonságos ország, ez vonzza a befektetőket is, az uniós átlag fölött nő a gazdaság, és ennek eredményeit a magyar családokra, vállalkozásokra, adócsökkentésekre és béremelésekre tudjuk fordítani. Ne felejtsük el, ha most hibát követünk el a bevándorlás ügyében, akkor azt később már nem lehet kijavítani. A bevándorlás minden eredményünket és lehetőségünket veszélyezteti nemzeti és európai szinten is. Meg kell állítani a bevándorlást, ehhez most vasárnap mindenkinek el kell mennie szavazni egy új, bevándorlásellenes európai vezetésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.