Zöld jelzés Kalinyingrádnak
A Balti-tenger partján fekvő Kalinyingrádban építene egy megakikötőt Oroszország – számol be a Russia Today a Kommerszant nyomán. Utóbbi azt írja, hogy a beruházás megkapta az orosz elnöki jóváhagyást. A régóta terítéken lévő mélytengeri vízi átrakási központ kapacitása 48 millió tonna lenne, a létesítmény rendelkezne vasúti és közúti összeköttetéssel, kiépítése mintegy 3,1 milliárd dollárba, azaz 200 milliárd rubelbe kerülne. A pénz egynegyede az orosz költségvetésből érkezne, a többit befektetőktől várják. A sarkköri szállítási útvonal több mint 11 milliárd dollárnyi beruházást vonzhat. „Miután a terv megkapta a zöld jelzést Vlagyimir Putyintól, el kell készíteni az üzleti tervet, amely igazolja, hogy a beruházás hatékony lesz” – idézi a Kommerszant Andrej Belouszov elnöki tanácsadót. A dokumentumot szeptember 1-jéig kell benyújtani az orosz kormánynak.
A kikötő építésének lehetőségét a 2000-es évek óta mérlegelik. Közben ugyanebben a térségben, Pionyerszkij település közelében már megkezdődött egy személyforgalmi célú és egy cargoterminál építése. A Russia Today úgy véli, hogy az orosz elnök Kína tengeri selyemútjának kíván folyosót nyitni a kalinyingrádi beruházással. Erre utal, hogy Vlagyimir Putyin a pekingi Egy övezet, egy út konferencián a közelmúltban kifejtette, hogy egy Kelet-Ázsiát és Európát összekötő tengeri szállítási folyosó jöhet létre, ha a kínai tengeri selyemút csatlakozik az orosz északi tengeri útvonalhoz. Magyarázata szerint Oroszország a maga részéről mérlegeli, hogy az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti tengeri szállítást összekapcsolja a kínai tengeri selyemúttal, de e téren még sok a tennivaló.
Az új kikötő a kormányzati támogatással cargobázissá is válhat, erről az InfoLine-Analitika elemzője nyilatkozott a Kommerszantnak. Ám Mihalij Burmisztrov tart attól, hogy esetleg nehéz lesz beruházókat találni.
Hamburg remekül van
Az év első negyedében 6 százalékkal 34,6 millió tonnára nőtt az a tengerről érkező vagy oda tartó árumennyiség, amelyet a hamburgi kikötőben (Port of Hamburg) átraktak. Konténerforgalma 6,4 százalékkal 2,3 millió TEU-ra (konténer-egyenértékre) emelkedett, ebben a szegmensben az Egyesült Államok lett a második legnagyobb partnere Kína mögött. Szárazföldi árutovábbítása 8 százalékkal gyarapodott. A hamburgi kikötő Németország legnagyobb általános célú kikötője.
