Beragadt a rajtrácson az MKB
Üresen árválkodott tegnap az MKB Bank-részvények kötéslistája, ahogy arra az elemzők figyelmeztettek, senki nem szándékozott megválni a papírjaitól, így nem is született üzlet az első hivatalos kereskedési napon. Annak ellenére sem cseréltek gazdát az MKB-részvények, hogy a bevezetési ár feletti elméleti maximumáron, 2366 forinton is benyújtottak vételi ajánlatot mintegy 30 ezer darabra.
A hitelintézet piaci értékére így a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által megállapított, 1972 forintos részvényenkénti ár és az ebből számított, 197 milliárd forintos piaci kapitalizáció szolgálhat iránymutatásul. A 2016 óta minden pénzügyi évét profittal záró MKB minimum ér ennyit – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Balog Ádám, a társaság elnök-vezérigazgatója. Ismert, a bevezetési árat a legutóbbi (tőzsdén kívüli) tranzakció átlagára alapján határozta meg a BÉT.
A pénzintézet első embere hozzáfűzte: az MKB-részvények tőzsdei bevezetésével az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségüket teljesítették, de emellett a bank stratégiai céljaival is összhangban van a lépés. A tavaly 25 milliárd forintos adózott nyereséget elérő bank reorganizációs folyamata idén ér véget, „megszabadulnak” a mérlegfőösszeg felső korlátozásától, valamint a kockázattal súlyozott eszközök limitjétől. Mint elhangzott, az MKB könyveiben nincsen kiemelt kockázatú hitelállomány.
A sajtótájékoztatón elhangzott: az MKB bevezetési ára alapján a könyv szerinti érték 1,25-szorosának megfelelő árazás alakult ki. Az egyelőre még nem a piaci értékítéletet tükröző árfolyam (P) az egy részvényre jutó nyereség (E) nyolcszorosa, ennek alapján olcsónak tekinthetők ezen az árszinten a bank papírjai: a V4-térség bankjaival 8–20 közötti P/E-n kereskednek. Tavaly év végén a bank tőkemegfelelési mutatója 17,9 százalékon állt, a sajáttőke-arányos profit pedig 15,8 százalékon, az utóbbi magasnak számít régiós összevetésben.
A befektetési döntések meghozatalához szükséges lehet a bank növekedési stratégiájának az ismerete, ám mint azt az elnök-vezérigazgató elmondta, annak részleteit most készítik elő. Az MKB későbbi szerepvállalásáról egy jövőbeni szuperbankban Balog Ádám csak annyit mondott, szükségesnek véli a bankrendszer konszolidációjának a folytatását. Hozzáfűzte, hogy az MKB tőkehelyzetének nagyok a tartalékai az organikus növekedéshez is. Éves profittervet nem tesz közzé a hitelintézet, de Balog Ádám szerint az MKB-részvények a későbbiekben növekedési és osztalékfizető papírként egyaránt megállhatják a helyüket. A korábban még a bankban 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkező MRP-szervezet részesedése 2,8 százalék, Balog a Promid Finance Zrt.-n keresztül majdnem ekkora tulajdonnal rendelkezik. Nem kommentálta a bankvezér, hogy tervezi-e értékesíteni a saját (közvetett) tulajdonában álló MKB-részvényeket. A BÉT az MKB százmilliárd forint össznévértékű törzsrészvényeit május 30-án vette fel a terméklistára.
