Tesztelni kell az e-busztöltőket

Háromezer busz költsége nehezen jelezhető előre, hiszen fejlődő technológiáról van szó – válaszolt a Világgazdaságnak a nemzeti klímaterv tervezetében szereplő buszok pontosabb árát firtató kérdésre Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Magyarázata szerint egy nagyobb tervezési pontosságot biztosító állomány összes költsége – 900 szóló és csuklós járművel számolva –

nagyjából 130 milliárd forintra tehető. Ennyi busz az ITM számításai szerint évente mintegy 57 gigawattóra villamos energiát használna fel, ez az éves hazai áramfogyasztás 0,1 százaléka. Az ITM-nél bíznak benne, hogy a gyártási kapacitások felfutásával a költségek mérséklődnek, és kedvezőbb arányt lehet majd elérni az olcsóbb dízelbuszokhoz képest. (E várakozással egybecseng, hogy az államtitkár által adott becslés kicsit már alacsonyabb is annál, mint amekkora a nemzeti klímatervben szereplő, buszonként 150-170 millió forintos árból adódna – a szerk.) A klímatervezet szerint 2030-ig mintegy 450 ezer elektromos személyjárművet, kisteherautót és buszt kell majd beszerezni. Mindez körülbelül 4700 milliárd forintba kerülne, de talán kevesebbe a gyártási költségek említett csökkenése miatt. A beruházásokhoz szükséges teljes támogatásigény célterületenként különbözik, de összességében évi körülbelül 800 milliárd forintnyi lehet a támogatás a célok eléréséhez.

Egyelőre nem dőlt el, hogy milyen legyen a buszok töltőhálózata, és bár szólhat érv egy országosan egységes hálózat kialakítása mellett is – mint Kaderják Péter rámutatott –, az észszerűség mást diktál, mivel a megfelelő töltőhálózatok kialakítása számtalan tényezőtől függ. Ilyen a busz kihasználtsága, a flotta nagysága, a viszonylatok száma és hossza, a rendelkezésre álló energiakapacitások, a domborzati és az időjárási viszonyok. Például hatékony és olcsó megoldás lehet a járműveket a végállomáson, lassan, a hálózatot nem túlterhelve tölteni, de ez kombinálható az egyes megállókban történő, gyorsabb töltéssel is. Ezért minden esetben a helyi adottságokhoz célszerű alkalmazkodni, és előbb tesztelni kell az elképzeléseket. A nemzetközi tapasztalatokat és a közelmúltban rendszerbe állított e-buszok töltési infrastruktúráját áttekintve is az látszik, hogy településenként (szolgáltatónként) más-más hibrid megoldás optimális, egy egységes rendszer mindenképpen nagyon drága lenne. „Elképzeléseink szerint indul egy pilotprogram, amely segít meghatározni a valós töltési szükségleteket és a helyes infrastrukturális célkitűzéseket” – közölte Kaderják Péter.

Szerepel a tervek között egy másik felmérés is, erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt a hónap elején Mosonmagyaróváron, a Kravtex-Kühne buszgyár kétezredik Credo busának átadásán. „A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a 25 ezernél nagyobb lélekszámú városokban három év múlva kizárólag elektromos vagy más környezetkímélő meghajtású buszokat helyezzenek üzembe” – jelentette ki. A hosszabb távú tervekről a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, György László beszélt egy másik alkalommal. Eszerint Magyarország 2030-ra azt szeretné elérni, hogy nagymértékben nőjön az elektromos autók használata az országban, és újként már az ötvenezernél nagyobb lakosú városok is csak elektromos hajtású buszt vegyenek.