Nincs hanyatlás a hazai orvosieszköz-gyártásban, annak ellenére, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018-ban 36 százalékkal visszaesett a szektor teljesítménye – mondta a Világgazdaságnak Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. A statisztikai adatgyűjtés módszertanában változás állt be – hívta fel a figyelmet Rádai Tamás, s a KSH is megerősítette, hogy néhány, több szektorban is aktív gazdasági szereplő gyártási tevékenységét 2018-tól kezdődően az orvosi eszköz gyártása helyett egyéb gyártási szakágazatba sorolták. A döntően exportra termelő medikai ipar továbbra is a nemzetgazdaság kulcsterülete, amelyet a kormányzat kiemelt stratégiai ágazatként kezel. A szektor hazai vállalkozásai éves szinten mintegy 200 milliárd forint értékű árut exportálnak, és több mint tízezer embernek adnak munkát – tette hozzá Rádai Tamás.
Ugyanakkor az is látszik, hogy kevesebb forrás érkezik az Európai Unióból, amelyet orvostechnikai cégek támogatására vagy kórházak újeszköz-beszerzésére lehet fordítani – jelezte a szektorhoz tartozó Dia-Med Kft. ügyvezetője, Halmos János. Kiemelte, kevés az ajánlatkérés a kórházaktól, és a közbeszerzések is központosítottak. Korábban Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról beszélt lapunknak, hogy a gyógyászati segédeszközök hazai gyártói rengeteg problémával küzdenek, de a támogatási számok alapján a kibocsátásuk nemhogy csökken vagy stagnál, de még nő is. Példaként említette a Magyarországon gyártó multinacionális vállalatokat, így a Coloplastot és a B. Braun Medical Magyarország Orvostechnológiai Kft.-t. Az utóbbinak az Opten adatai szerint a tavalyi árbevétele 21 százalékos növekedéssel elérte a 30 milliárd forintot, üzemi eredménye pedig 463 millió forint volt, ami a 2017-es 166 milliós veszteséghez képest jókora emelkedés. A Coloplast 135 milliárd forint árbevételt ért el az előző évi 121 milliárd után, az adózott eredménye pedig egymilliárdos ugrással 8,6 milliárd forint lett.
