Szerényen, de évek óta csökken a hazai energiamérlegben a szén és a széntermékek együttes szerepe. Míg 2014-ben az elsődleges energiafelhasználásra 92,4 petajoule-nyi szén jutott, addig tavaly már csak 90 petajoule a Magyar Közmű-szabályozási és Energetikai Hivatal (MEKH) előzetes adatai szerint. Eközben esett a hazai termelés is, mégpedig 66,5-ről 47,6 petajoule-ra, ami egyúttal kisebb bányajáradék-befizetéssel is járt. Tavaly a hazai lignittermelés után 687,4 millió forintnyi járadékfizetési kötelezettséget vallottak be a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál (MBFSZ), a többi szén után pedig szerény 525 ezer forintot, igaz, ez utóbbi adat növekedést takar. A két, együttesen is jóval 700 millió forint alatti tétel nagyjából akkora, amekkora a homokbányászat után érkezik ezen a címen a költségvetésbe, és a fele annak, amennyi a kő- és kavicsbányászat után. A fő befizetők persze a szénhidrogén-termelők, velük tavaly a teljes hazai bányászat 47,3 milliárd forint jövedéki adót mutatott fel, 14,9 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. A szén termelési és a felhasználási adatainak összevetéséből is látszik, hogy az importnak viszont nőnie kellett. Nőtt is: 44,5 petajoule-ról 52,2-re, bár a 2018-as adat éppen szerény csökkenést mutat. Ám miközben a hazai termelés meghatározó részben lignitbányászatot takart, a behozatalban a nagyobb hőértékű szenek domináltak. Igaz, érkezett némi lignit is. Az utóbbira vonatkozó számokat a hivatal tonnában adta meg. Eszerint a 2014-es lignitimport még nulla volt, sőt a hazai termelésből exportra is jutott 384 ezer tonna, a lakosságnak pedig 317 ezer tonna. Az 2015-ben 63 ezer tonnával indult, de még a tavalyi, 182 ezer tonnás mennyiség is csak jelképes hányada volt a 7887 ezer tonnás termelésnek. Az elmúlt években a lignitexport és a lakossági eladás megcsappant, az utóbbi soron a MEKH 2018-as táblázatában az olvasható, hogy nem áll rendelkezésre adat. Az apró módosulások négy év alatt érdemi változást hoztak: míg 2014-ben (energiatartalom alapján) kétszer annyi lignitet bányásztak Magyarországon, mint amennyi szenet külföldről vásároltak, 2018-ra az importszén került túlsúlyba. A fő hazai szénfelhasználó sok éve a Mátrai Erőmű. A társaság öt, együtt 900 megawatt teljesítményű gyöngyös-visontai blokkja lignit és biomassza együttes használatára rendezkedett be. Mellette még két társaság állít elő energiát szénnel: a dunaújvárosi Hamburger Hungária, amelynek 42,3 megawattos blokkja biomasszát és importfeketeszenet tüzel, és ugyanilyen táplálású az Oroszlányi Erőmű négy, egyenként 60 megawattos bokodi egysége is. Az MBFSZ legfrissebb, 2017-es termelési adatai szerint abban az évben a 7890 ezer tonna lignit mellett 0,8 ezer tonna fekete- és 83,3 ezer tonna barnaszenet bányásztak az országban. Az ország földtani szénvagyona 2018. január 1-jén 10 507,8 millió tonna volt, ennek több mint a fele lignit, csaknem kéthatoda barna-, illetve egyhatoda feketeszén. Mindebből azonban csak 8,4 százaléknyi, azaz 8897,3 millió tonna termelhető ki.
A hazai széntermelés 47,6 petajoule-ra mérséklődött
