Három-négy éven belül eltűnhet a hazai egészségipari vállalatok 70 százaléka, mert az egy olyan szabályozást léptet életbe 2020. május 26-tól, amelynek csak a nagyvállalatok tudnak megfelelni – mondta a Világgazdaságnak Kern József, a Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének elnöke. Példaként említette, hogy minőségügyi vezetőt kell alkalmazniuk a cégeknek, az eszközgyártóknak QR-kóddal kell ellátniuk a termékeiket, fel kell építeni a termékek nyomon követését, ezek mind rengeteg költséggel járnak. Hozzátette: a betegellátás nem fog sérülni, az orvosieszköz-gyártók piacának újraosztása viszont várhatóan megtörténik. Kern József szerint az egészségipar azért is fontos része a magyar gazdaságnak, mert évente 5-6 százalékos fejlődés előtt áll.
Magyarországon több mint ezer kis- és középvállalkozás dolgozik az egészségiparban, az orvostechnikai eszközök gyártásában és forgalmazásában pedig 2184 cég vesz részt – mondta a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteri biztosa. A jövőre életbe lépő uniós rendeletcsomag alapjaiban változtatja meg az orvostechnikai eszközök piacán tevékenykedő cégek működését, egyúttal jóval szigorúbb feltételek teljesítésére kötelezi az iparági szereplőket – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Az uniós szabályozás miatti problémákat orvosolni kell, a hazai tanúsítószervezetek létrehozása támogatásra szorul, és a szakemberek képzésére sincs sok idő. Nemzetgazdasági szintű érdek, hogy az orvostechnikai eszközök gyártására vagy forgalmazására szakosodott cégek felkészültek legyenek, és a rendelet hatálybalépésekor minden követelménynek eleget tudjanak tenni. Emellett a hazai kkv-k megfelelő tájékoztatása is kulcsfontosságú annak érdekében, hogy 2020 után is forgalmazhassák termékeiket az uniós tagállamokban.
Az ITM-ben a nyáron elkészült egy egészségipari stratégia is, amely 2030-ig fogalmaz meg feladatokat az ágazat részére. Lengyel Györgyi kiemelte: az egészségipari szereplők jelezték, hogy az uniós szabályozás olyan változásokat hozhat, amelyek negatív spirálba terelhetik a szegmenst, kevesebb forrás maradhat innovációra, fejlesztésre, az új szabályozás miatt mikro-, valamint kis- és középvállalkozások mehetnek csődbe.
A miniszteri biztos kitért arra, hogy az egészségipar fontos ágazata a nemzetgazdaságnak, mert a fejlett gazdaságokban a növekedésének a 10 százalékáért is felelhet. Ismertette, hogy a hazai orvostechnikai eszközöket gyártó ipar árbevétele 2018-ban meghaladta a 301 milliárd forintot, viszonyításképp egy évvel korábban 290 milliárd forintot realizált, a szektor a multiplikátor hatása révén közel harmincezer embernek ad munkát.
Az őszi törvényalkotási ciklusban több törvényt és miniszteri rendeletet is módosítani kell azért, hogy az európai uniós jogszabályoknak megfeleljünk – erről már Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára beszélt. Kiemelte, az európai bizottsági ülésen felhívták az uniós jogalkotók figyelmét arra, hogy elégtelen az, amit az Európai Unió eddig tett azért, hogy a tagállamokban az átállás kivitelezhető legyen. Egyúttal előrebocsátották, hogy nemcsak Magyarországon, hanem uniós szinten is súlyos problémákra kell számítani.
Az új jogszabályok bevezetése miatti átállás Solymár Eszter, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársa szerint sem lesz könnyű, de nem lehetetlen. Hangsúlyozta: a gyártók validálása a jövőben is állami feladat marad, és a hatósági szerepkör erősödni fog.
