A digitális gazdaság 2023-ra az új technológiák bevezetésével a teljes magyar gazdaság motorjává válhat. Az 5G, a mesterséges intelligencia (MI) vagy a blockchain technológiák révén a digitális gazdaság által termelt bruttó hozzáadott érték (GVA) megduplázódhat. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 4 ezermilliárd forintos emelkedését jelenti, és 1800 milliárd forint adóbevétel-növekedést generál annak a kutatásnak és 2023-ig szóló előrejelzésnek alapján, amelyet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Microsoft készített.
A jelentés rámutat, hogy folyamatosan nő az információs és kommunikációs technológiákat (IKT) összefogó szektor munkahelyteremtő képessége: öt év alatt 7 százalékkal nőtt azon alkalmazottak száma, akik a szektor bővülésének köszönhetően jutottak munkához. A digitalizáció terjedésével az utóbbi években 500-600 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, a digitális gazdaság pedig 2014 óta 6 ezermilliárd forintot tett hozzá a gazdaság teljesítményéhez.
„A hazai vállalatvezetők 72 százaléka nagyon fontosnak tartja a digitalizációt, a következő öt évben az infokommunikációs technológia a hazai negyedét teheti ki, a digitális gazdaság nagyon erős növekedési tényező Magyarország számára, és ez a gazdaságot válságállóvá is teheti” – mondta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.
Az említett jelentés szerint technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat GVA-súlya 18 százalék körül ingadozik az előrejelzési horizonton. „A kormánynak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia kell a digitális ökoszisztéma fejlődését” – mondta a Világgazdaságnak Both Vilmos, az IVSZ elnökségi tagja. Hozzátette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a kis- és közepes vállalkozásoknak kidogozott stratégia digitális fejlesztésekkel foglalkozó fejezetét csak gyors és következetes kormányzati lépésekkel lehet megvalósítani. Szerinte ha sikerül felzárkóztatni az agráriumot, az élelmiszeripart vagy az építőipart, az robbanásszerű változást hozhat a magyar gazdaságnak. A szakemberek szerint lendületesen kell fejleszteni a hazai vezetékes- és mobil-infrastruktúrát, valamint a digitális kompetenciákat. Javítani kell a mikrocégek és a kkv-k digitális felkészültségét, az ügyfélbarát digitális közszolgáltatásokat pedig modernizálni szükséges, mert a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai mutató, a DESI index alapján ezen a téren van még mit fejlesztenünk.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szerint a közelgő gazdasági visszaesés miatt elbocsátások lesznek az autóiparban, ezért csak akkor marad Magyarországon az autógyártók nagy része, ha itt működhetnek a leghatékonyabban. A szektor előtt az egyetlen lehetőség a műszaki beruházás, de Laufer Tamás úgy látja, hogy 8-10 éven belül egymillióval kell növelni a digitális képességekkel rendelkező munkavállalók számát is. Mint kiemelte, abban is sereghajtók vagyunk az Európai Unióban, hogy
a munkavállalóknak csak mintegy
6 százalékra vesz részt felnőttképzésben. Az arányt a következő években legalább 25 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy valóssá váljanak a digitális gazdaság növekedésével kapcsolatos előrejelzések számai.
