Több fronton dolgoznak a jövőn
Érdekképviseleti szempontból továbbra is a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége áll a középpontban, hiszen ők alkotják a gazdaság gerincét, a foglalkoztatás több mint 70 százalékát és a GDP majdnem felét is ők termelik ki – mondta
a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint a termelékenység növekedése az elmúlt években csak alacsony bázison gyorsult, továbbra is elmarad a válság előtti mértéktől és az európai uniós szinttől, de még a közvetlen versenytárs országokétól is. „A határozottan megindult fejődést – amely a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek és a konjunkturális helyzetnek egyaránt köszönhető – természetesen örömmel üdvözöljük! A foglalkoztatás jelentősen nőtt, amivel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség, mindez pedig a munkaintenzív termelésnövekedésnek kedvezett” – mondta a főtitkár. Szerinte mára a munkába bevonható inaktívak száma csökkent, és a különböző, még meglévő munkaerő-tartalékok aktivizálására tett intézkedések – nyugdíjasok, kismamák bevonása a termelésbe – ellenére nem bővíthető tovább lényegesen a foglalkoztatás. Ezért elengedhetetlen a termelékenység további növelése, de ebben az elmúlt időszakban – az említett kedvező tendenciák ellenére – sajnos még nem sikerült szintet lépni. „Ez korlátozza a jövedelmi felzárkózás lehetőségét, ezért a jövőben a VOSZ mindent meg fog tenni, hogy a termelékenység és a versenyképesség feltételei tovább javuljanak” – hangsúlyozta Perlusz László. Kifejtette, a vállalkozásokat érintő adóékkel is hasonló a helyzet, mint a termelékenységgel: javul, csökken a mértéke, de még mindig magas, és még mindig kedvezőtlenebb a versenytárs országokénál. Vagyis alacsony termelékenység találkozik magas állami elvonási szinttel. Ebben a tekintetben a főtitkár szerint mihamarabbi lépések kellenek, szerinte a vállalkozások fejlesztésére – például a technológia, a tudástranszfer vagy a k+f+i beruházá-
sok –, a munkavállalók és a vállalkozók korszerű, a negyedik ipari forradalomnak megfelelő tudásának bővítésére – digitális írástudás – és az adóék gyorsabb csökkentésére van szükség. „A VOSZ erre törekszik a tárgyalásai során, ennek érdekében fejtjük ki tevékenységünket és fejlesztjük szolgáltatásainkat” – hangsúlyozta Perlusz László.
Az idei évről a főtitkár elmondta: 2019 elején megjelent a magyar kormány versenyképességi programja – Program a versenyképesebb Magyarországért –, valamint a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos javaslatcsomagja, amelynek céljai összhangban állnak a VOSZ által kitűzött irányokkal. „Abba beépítették a tavaly ősszel megkezdett egyeztetések során kialakított szövetségi stratégia nagy részét, például a versenyszféra vállalatainak versenyképesebbé tételét, a versenyképesség javítását – adminisztrációcsökkentés, adókönnyítések, adócsökkentési prog-
ram –, az adóék folyamatos csökkentési programját. A hatéves bérmegállapodás folytatását a kormány alapvető értéknek tekinti, és a keresletvezérelt és a digitális forradalomnak megfelelő szakképzés irányába történt elmozdulás” – hangsúlyozta Perlusz László. Beszámolója szerint a tavaszi–nyári időszakban is folytatta a szervezet az egyeztetéseket az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal a vállalkozások adminisztrációs és adózási terheinek csökkentését és a vállalkozói környezet javítását tartalmazó javaslatcsomagjukban megfogalmazottak szerint. A szövetség május 14-én tartotta éves rendes közgyűlését, amely megállapította, hogy az elmúlt időszakban az érdekképviseleti munkában, a Széchenyi Kártya Programban és a kulturális misszióban is sikereket értek el. A VOSZ küldöttgyűlése megerősítette a szervezet programját, amely stabil gazdaságpolitikát és versenypiaci esélyeket, az állami bürokrácia hatékonyabbá tételét és racionalizálását, a tudásalapú gazdaságra való átmenet összehangolt támogatását, valamint a társadalmi párbeszéd fontosságát tartalmazza.
A szervezet a nemzetközi kapcsolatait tekintve is aktívnak mutatkozott: az OECD üzleti tanácsadó testületében, a BIAC-ban egyre jobban elismerték, csatlakozott a Kínai Selyemút Üzleti Tanácshoz, és megalapította a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumát. Az utóbbival kapcsolatban Perlusz László kiemelte: az ahhoz csatlakozó 19 szervezet teljes körű önállóságát tiszteletben tartva hozta létre a VOSZ elnöksége. Ezen túlmenően a főtitkár fontosnak tartotta kiemelni a Széchenyi Kártya Programot mint a rendszerváltást követő időszak messze legsikeresebb – legnagyobb vállalkozói tömeget elérő – finanszírozási programját. Ez folytatódott 2019-ben is, a KAVOSZ Zrt. által működtetett hitelezési rendszert magyar mikro-, kis- és középvállalkozások tízezrei használják a fennmaradásukhoz, bővülésükhöz és fejlődésükhöz. Ennek révén az idén is 250 milliárd forint nagyságrendű forrás került a vállalkozói szektorba, a hitelezést a programhoz csatlakozó kereskedelmi bankok – a VOSZ együttműködő partnerei – a saját forrásaikból biztosítják. Így ez a gazdaságélénkítő eszköz piaci alapon működik, és nem terheli az állami forrásokat – hangsúlyozta Perlusz László.
Végül a főtitkár a VOSZ jövője kapcsán kifejtette, folytatni kell a megkezdett munkát, továbbra is a versenyképesség és a termelékenység, a tudásalapú gazdaság áll a szervezet tevékenységének fókuszában. A szervezet folytatná a Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megkezdett, adminisztráció- és adócsökkentésről szóló egyeztetéseket. „Célunk tehát az eddigi program továbbfejlesztése, egyes elemek gyorsítása és finomhangolása” – összegezte Perlusz László.
A foglalkoztatás több mint
70
százalékát a kkv-k adják
