Koncsek Rita | Az állampolgárai átlagosan 52, míg a magyar lakosság 53 százaléka lépett kapcsolatba közhivatalokkal közigazgatási ügyei elektronikus intézése során – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) digitális társadalomról és gazdaságról készült, a 2018-as évet összegző adataiból. Az e-közigazgatás legfejlettebb szolgáltatási szintjét, a kitöltött űrlapok elküldését a visegrádi országok lakosságának negyede vette igénybe, ami 8 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A V4-es rangsort Magyarország vezette, utána Csehország, Lengyelország és Szlovákia következett.
A tanulmány egyebek mellett kitér arra is, hogy a hazai vállalkozások kétharmadának volt honlapja, ugyanakkor az egyes nemzetgazdasági ágak között jelentős az eltérés: az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások 91 százaléka, míg a szállítás és raktározás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzőknek alig több, mint a fele tartotta fontosnak, hogy honlapot hozzon létre. A lakossági internethasználat tekintetében az Európai Unió (EU) tagországaiban a világhálóra csatlakozó háztartások aránya átlagosan 89 százalék. Magyarországon – az előző évhez képest 1 százalékpontos növekedést követően – 83 százalék volt. A hazai ellátottság 2010 és 2018 között ugyan évente átlagosan 4,5 százalékkal emelkedett, 2018-ban mégis az uniós átlag alatt maradt 6 százalékponttal, ezzel a tagországi rangsor 20. helyén állt. Jellemzően a 16–74 évesek körében gyakori a netezés. Az összes internethasználó, és ezen belül a gyakori felhasználóknak is több mint a fele, 51 százaléka nő volt.
A jelentés szerint ugyanakkor a V4-ek között a magyar lakosság veszi igénybe legintenzívebben a közösségi hálózatokat, 86 százalékos aránnyal. A magyarok egyharmaddal többet posztolnak, mint az európai uniós átlag. A KSH példaként említi, hogy a hazai felhasználók 74 százaléka vette igénybe az egészségüggyel kapcsolatos információk megszerzésére az internetet, ami 14 százalékponttal felülmúlta az EU 60 százalékos és a többi V4-es ország 61–64 százalék közötti arányát. Az egészségügyi intézmények pedig a bővülő e-egészségügyi szolgáltatások keretében egyre szélesebb körben teszik lehetővé az interneten keresztüli időpontfoglalást, amit a hazai internetezők 29 százalékos arányban vettek igénybe. Ez 9 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot.
A magáncélú internethasználaton belül az e-mailek küldése és fogadása, az árukról és szolgáltatásokról történő információ keresése és a közösségimédia-használat áll az első három helyen a KSH adatai szerint.
A világhálóra csatlakozó háztartások aránya Magyarországon az előző évhez képest 1 százalékpontos növekedést követően 83 százalék volt
