Magyarországon az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők fele aktív – mondta Páva Hanna, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettese egy konferencián. Az ÁEEK kutatása szerint 256 ezer egészségügyi végzettségű szakdolgozóból 107,6 ezer dolgozott tavaly novemberben valamely intézményben. A szakemberhiány oka például pályaelhagyás és külföldi munkavállalás, de egyre nő a nyugdíjba vonulók száma is.
A tavalyi kutatásban 312 intézmény közül 247 válaszolt, ez az intézmények 79 százaléka – tette hozzá Páva Hanna. Kiemelte: Budapesten jut a legkevesebb egészségügyi szakdolgozó tízezer lakosra, jelenleg 6264 szakdolgozó van, de 8582-re lenne szükség, vagyis a szakdolgozói munkahelyek 73 százaléka van betöltve. Az ország 19 megyéjének egészségügyi intézményei jeleztek szakemberhiányt. A dolgozók utánpótlása fontos: ápolókra, szülésznőkre és mentőtisztekre lenne a legnagyobb szükség.
Az elmúlt négy évtized adatai szerint a 80-as években évente átlagosan 4500-an szereztek egészségügyi szakképesítést, 2010–2018 között pedig évente 7100-an. A 80-as években végzetteknek még több mint a fele aktív, de a 2009–2010-ben végzetteknek már csak a 34 százaléka dolgozik az egészségügyben – mutatott rá Páva Hanna. A becslések szerint a tavaly végzettek 41 százaléka helyezkedik el a szakmájában.
A főigazgató-helyettes sokkolónak tartja a hazai ápolók korfáját is: a negyven év felettiek képviselik az egészségügyi szakdolgozók 70 százalékát. Viszont a 2011-ben bevezetett rezidensösztöndíjaknak köszönhetően sokkal több a 25–30 és a 30–35 éves korú orvos.
Abban bíznak, hogy a most meghirdetett ápolói ösztöndíjak továbbra is népszerűek lesznek. 2017–2021 között 4,4 milliárd forint jut 3200 OKJ-s képzésben részt vevő ápoló ösztöndíjára. A tanulókat 3,1-es tanulmányi átlag felett havonta nettó 40 ezer forinttal támogatják.
Tavaly 372 ápoló kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez, egy évvel korábban 369-en, 2017-ben pedig 497-en. Jellemzően a 30 és 40 év közöttiek mennek külföldre dolgozni. Ugyanakkor az ÁEEK főigazgató-helyettese szerint nem a külföldi munkavállalás rontja a hazai helyzetet, hiszen az az összes szakdolgozó fél százalékát érinti.
Felmérték azt is, hogy milyen típusú szakemberekre lenne szükség: mint kiderült, 10,3 ezer főnek van BSC-végzettsége, de 11,5 ezer alapszakon végzett diplomás szakápolóra lenne szükség, az ilyen igényű állásoknak körülbelül a 90 százaléka van betöltve. A mesterképzéssel nagyobb a gond, mert míg jelenleg 427-en rendelkeznek MSC-végzettséggel, legalább 1047-tel működhetne hatékonyan az egészségügy. A hazai rendszerből 5200 középfokú végzettségű szakdolgozó hiányzik.
