Mínuszban a fuvarozók negyede
Bár hivatalosan 10 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben a hazai fuvarozó vállalkozások száma, a járműveiké pedig 20 százalékkal, a közúti fuvarozók uniós piaci részesedése 4,63-ról 3,7 százalékra esett – erre Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára mutatott rá a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) közelmúltban tartott konferenciáján. Emlékeztetett, hogy a hazai fuvarozók teljesítménye az EU-ban 2015-ig dinamikusan nőtt, ám az akkori 27 milliárd árutonna-kilométerről fokozatosan 23 milliárdra esett. Ez 12,4 százalékos csökkenés – áll az MLSZKSZ beszámolójában.
Leglátványosabban a magyar fuvarozók két másik uniós ország közötti áruszállítása (cross trade) zsugorodott, mégpedig a 2015-ös
11 700 millió árutonna-kilométerről 2018-ra 8300 millióra. Ez azért is különösen fájó a szakember szerint, mert a magyar vállalkozások nemzetközi bevételének 35 százalékát teszik ki a cross trade fuvarok.
Az EU-ban a közúti fuvarozás terén Magyarország a nyolcadik helyen áll, miközben az unió 2004-es bővítése óta Litvánia mellett Lengyelország vált az EU fő fuvarozójává. A lengyelek minden más tagállamot felülmúló mértékben, 18,7 százalékkal növelték teljesítményüket. Az elmúlt másfél évtizedben az uniós fuvarpiac egyértelmű vesztesei éppen azok az országok – Németország, Hollandia, Franciaország és Ausztria – voltak, amelyek 2015 óta a mobilitási csomag élharcosai. „A mobilitási csomag tulajdonképpen gazdasági harc az EU korábbi és később csatlakozott tagországai között” – tette hozzá a főtitkár.
Karmos Gábor szerint ötös présben működnek a közúti szolgáltatók. Folyamatosan emelkednek a közúti fuvarozást terhelő költségek – főleg az útdíj és az európai viszonylatban is kimagasló biztosítási díjak –, kihívást jelentenek a szabálytalanul működő versenytársak és az illegális tevékenység, hátrányos lehet a mobilitási csomag közelgő elfogadása, továbbá gond a gépjárművezető-hiány és a gazdasági növekedés lassulása is.
Tavaly nemzetközi viszonylatban egész évben esett a szállított áru mennyisége, de Magyarországon csak az év második felétől. Viszont hiába nőtt a belföldön fuvarozott áru mennyisége az útépítéseknek és az építkezéseknek köszönhetően, az árutonna-kilométerre vetített bevétel nominálisan csökkent. Az árufuvarozó vállalkozások 78 százaléka volt tavaly nyereséges, vagyis az ötödük mínuszban volt. Az átlagosan 4,5 százalékos bevételarányos nyereségük csak az árfolyamnyereséget jelenti, vagy lényegében önköltségi áron működött a fuvarozás. Az ágazat összes bevételének 14 százalékát a fuvarozó vállalkozások két tízezred százaléka birtokolja, a bevétel 38 százaléka a top 100 között oszlik meg. Az összes vállalkozás 66 százaléka a teljes árbevételnek csak az 5 százalékán osztozik, rengeteg a mikrovállalkozás, ami nagyon nagy ágazati kitettséget jelent – emelte ki Karmos Gábor.
