Februárban választották meg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) elnökének, majd márciusban megérkezett az új koronavírus-járvány (Covid–19). Milyen hatással van a vírus az AIPM tagvállalataira?
Számos nehézséggel kellett az AIPM-tagoknak is szembesülniük, ez a vírushelyzet a globális ellátási láncokat, a termelést is érintette, amit egyelőre nagyon jól kezeltek a gyógyszercégek, hiszen sikerült a megnövekedett igényeket kiszolgálni és a logisztikai akadályokat is leküzdeni. A biztonságos gyógyszerellátás prioritás, a helyzetet intakt módon vészelte át a hazai gyógyszeripar és a patikai és a kórházi betegellátás is. Ugyanakkor egy globális összefogásnak is tanúi lehetünk, amelyben a legkiválóbb elmék és a gyógyszeripari cégek vesznek részt, miközben jókora összegeket, dollártízmilliókat fordítottak a Covid–19 kutatására.
Benne vannak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által létrehozott kutatóteamben?
A tagvállalataink számos kutatásban vesznek részt, de konkrét információkkal nem szolgálhatok. Az ITM egyébként nagyon előremutató munkát végez. Az általa összeállított egészségipari stratégia megalkotásában például az AIPM is részt vett. Számos javaslattal is éltünk, kifejezetten jó a munkakapcsolatunk a tárcával. Bár az is igaz, hogy a végső anyaghoz képest mi egy picit bátrabb és átfogóbb változattal lettünk volna elégedettek, ami tovább erősíthetné Magyarország helyét a gyógyszerkutatásokban, és előrébb juthatnánk a nemzetközi klinikai vizsgálatok mezőnyében is. Mivel most a legfontosabb a gazdaság újraindítása, ki kell használnunk minden olyan lehetőséget, amellyel segíteni lehet ezt a hadműveletet. Ebben mi partnerek vagyunk.
A bátrabb javaslat alatt mit ért? Pontosan hol lenne szükség még beavatkozásra?
Az AIPM javaslatai rendkívül részletesen érintették a klinikai vizsgálatok megerősítésére irányuló intézkedések szükségességét, valamint az egészségipar és az egészségügy sajátos szükségszerűségeire adott válaszok összehangolását – ezek mindegyike még inkább felértékelődik a mostani helyzetben. A klinikai vizsgálatok kérdésében egyébként komoly előkészítés zajlott, de érdemi változás még nem történt. Bízunk abban, hogy előre tudunk lépni, már csak azért is, mert a mostani világjárvány negatívan érint mindenkit, a régiós versenytársainkat is. Aki ebben a helyzetben a leghamarabb ébred, aki a szükséges változtatásokat időben meg tudja tenni, az még a korábbi javaslatunkban foglaltakhoz képest is számottevő versenyelőnyre tehet szert.
Újabb különadóval most nem sújtották a gyógyszeripart, de a 2008-as válság óta az akkor kivetett pluszadókkal továbbra is számolniuk kell.
Így van, a gyógyszeripar a magyar költségvetésbe 2019-ben mintegy 93 milliárd forintot fizetett be sajátos ágazati teherként, míg 2020-ban a gyártói befizetések összege ezt is bőven túlszárnyalhatja. Ezeket a bevételeket eddig a büdzsében mindig alultervezték, tavaly 81 milliárd forinttal kalkuláltak, az idén pedig 91 milliárddal, miközben az látszik, hogy a tervezettnél évek óta 10-20 százalékkal több gyógyszeripari befizetést könyvelhet el a büdzsé a cégektől. De ez csak a különadók szintje, hiszen ezeken túlmenően az iparági szereplők további forintmilliárdokat tesznek bele a magyar gazdaságba, és hasonló nagyságrendben támogatják a hazai egészségügyet a klinikai vizsgálatok keretében és az ellátások fedezésében, ezzel is tehermentesítve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kasszáját. A kérdéskör azonban összetett, az AIPM felelősen tekint a valós mozgástérre: kapcsolódó javaslataink, amelyeket már többször elküldtünk a kormánynak, nem az adómérséklésre fókuszálnak elsősorban, hanem a befizetett adók hatékonyabb allokációjára és eredményesebb felhasználására irányulnak.
Mi lehet a megoldás?
Minden esetben a kiszámíthatóság és a tervezhetőség a prioritás számunkra. Sokakkal ellentétben a gyógyszeripar nem pénzügyi támogatást kért a válság gyors menedzselése érdekében, hiszen az jelen helyzetben azoknak igazán fontos, akiket elementáris erővel érintett a járvány. Mi sokkal inkább a szabályozási és a finanszírozási környezetben szeretnénk változást elérni. Egyrészt a gyógyszeriparnak kulcsszerepe van a gazdaság újraindításában, ám ehhez a most felesleges teherként jelentkező szabályozási, szakpolitikai kötöttségek hatékony megváltoztatására lenne szükség. Másrészt azt gondoljuk, hogy a járvány után a hozzáférés gyorsítására még nagyobb szükség lesz, hiszen a magyarok egészségi állapota nem jó, és a járványhelyzetben ráadásul halasztani kellett a betegek kezeléseit. Vélhetőleg ezek a betegek a nyitás után a korábbinál súlyosabb állapotban zúdulnak rá az egészségügyi ellátórendszerre, és elengedhetetlen, hogy minél gyorsabban kapják meg a legkorszerűbb terápiákat.
Mi a probléma a hazai gyógyszerkasszával? Megközelítjük már
a visegrádi térség gyógyszerkiadásainak átlagát?
A gyógyszerközkiadások terén egy folyamatos számháború zajlik, ugyanazt a szintet mindenki másként éli meg. Mi az összevetésekben konzekvensen a nettó állami költést hasonlítjuk össze, ahol ténykérdés, hogy bőven Szlovákia és Csehország mögött állunk a rangsorban: az egy főre eső nettó magyar gyógyszerközkiadás 65 százaléka a szlováknak, és mindössze 49 százaléka a cseh mutatónak. A sokat emlegetett elérendő cél, Ausztria pedig a horizonton sincs, annyival jobban áll ebben a nyugati szomszéd. Mindenesetre bízunk benne, hogy ebben a kérdésben is előrelépést hozhat az új költségvetés.
A gyógyszerbefogadások terén mire lehet számítani? Várható
a NEAK-nál idén döntés?
Az elmúlt két évben nagyszámú gyógyszerbefogadás történt az egészségbiztosítónál, de ezeknek semleges a hatásuk a gyógyszerkasszára, pluszköltséget nem generáltak. A fontosabb népegészségügyi jelentőségű vagy nagyobb kiáramlást igénylő terápiák elvben most kellene hogy sorra kerüljenek. A NEAK adatai szerint mintegy hetven készítmény vár befogadásra a legszélesebb terápiás területeken.
Túlságosan bonyolult a hazai gyógyszerbefogadási rendszer, ezt többször is említették már. Várható valamilyen változás ezen a téren?
Az elmúlt évtizedben ez a rendszer alig változott, vagy ha igen, akkor csak bonyolultabb és kevésbé átlátható lett. Egyértelműen körvonalazódni látszik egy szakmai konszenzus – amellyel egyébként még a NEAK is egyetért – arról, hogy a befogadások rendszere változásra szorul. Rendkívül fontos lenne továbblépni, a mostani helyzetben sok egyéb mellett erre is figyelni kellene.
A pandémia időszakában vannak olyan innovatív terápiák, készítmények, amelyek hozzájárulnak
a koronavírusos betegek gyógyításához?
Definitív terápia ma még nincs, de reménykeltő, hogy a gyógyszeriparban eddig soha nem látott összefogás valósult meg. Naponta jönnek hírek, hogy a legkülönfélébb terápiák klinikai fázisai indultak el. Összességében nagyon bizakodó vagyok, reményeim szerint hamarosan jön az áttörés is, ehhez ugyanis minden feltétel adott.
Mit gondol, mennyiben változtatja meg az emberek életét a Covid–19? Az oltóanyag megérkezésében bízik mindenki. Ön szerint mikorra készülhet el az első vakcina?
Ahogy mondtam, mind a hatóságok, mind a gyógyszeripari cégek oldaláról minden adott ahhoz, hogy az oltóanyag a körülményekhez képest a lehető leggyorsabban elkészüljön, és a klinikai vizsgálatok validálásához szükséges, egyébként hosszadalmas adminisztrációs folyamatok felgyorsuljanak. Ez a járvány adott a világgazdaságnak egy hatalmas leckét, amelyből kiderül, hogy a költségszempontú értékelés nem lehet mindig a legfontosabb. A terápia, a prevenció, a gyógyítás hatékonysága és fenntarthatósága is nagyon fontos.
Ha elkészül a vakcina, az terápiás vagy preventív oltóanyag lesz?
Ez nagyon sok mindenen múlik. Mi azon vagyunk, hogy bármelyik is lesz a legjobb megoldás, mihamarabb széles körben elérhető legyen.
Az egy főre eső
közkiadás
65
százaléka a szlováknak
