Harmadik éve nő a bányajáradék-bevétel
B. H. L. | Az arra kötelezett magyarországi vállalatok tavaly 45,57 milliárd forint bányajáradékot fizettek be, ezzel már az egymást követő harmadik évben növelték az állam bevételeit – derül ki a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) adataiból. A 2021-es költségvetés alapján a bővülés folytatódhat, erre az évre 38 milliárd forint bányajáradékkal számolnak, jövőre pedig 44 milliárddal. Az elmúlt évtizedben erősen szóródott a befizetések nagysága: a 2008-as még 116,8 milliárd forint volt, a 2016-os pedig csak 27,64 milliárd. Az MBFSZ kiemeli, hogy a szénhidrogének után fizetett bányajáradékot alapvetően a földgáz és a kőolaj fajlagos ára befolyásolja. Márpedig a legnagyobb tavalyi befizetők 40,21 százalékos súllyal éppen a földgáztermelők voltak, és összességében is a szénhidrogénipari vállalatok adják össze a bányajáradék meghatározó részét. Az egyéb ásványi anyagokra – döntően építőipari alapanyagokra – csak 7,21 százalék jut.
A tavalyi bányajáradék-bevételek 1,87 milliárd forinttal nőttek. Az egyenleget legjobban, 2,87 milliárd forinttal a szénhidrogén-termelés mennyiségi csökkenése rontotta, és további másfél milliárddal az is, hogy 3,7 százalékkal esett a szénhidrogének fajlagos értéke. Viszont 4,62 milliárdos pluszt hozott, hogy 96 százalékkal emelkedett a koncessziós területekről kinyert kőolaj mennyisége, valamint, hogy több földgázt és inert gázt hoztak fel az 1998. január 1-je óta termelésbe állított mezőkről. Emellett plusz 2,3 milliárdot jelentett, hogy a szabadpiacon eladott gáz utáni járadék a korábbi 16 százalékról 2019-ben 28 százalékra emelkedett.
Ha egy bányavállalkozó nem kezdi meg a termelést a bányatelke kijelölésétől számított öt éven belül, nincs mi után bányajáradékot fizetnie, mégsem ússza meg teljesen. Ha ugyanis a termelés kezdetét meghosszabbítja legfeljebb öt évvel – erre egyszer van módja –, térítési díjat kell fizetnie. Ilyen címen 2019-ben 153 millió forint folyt be a szolgálathoz. A termelésüket szüneteltetőket úgynevezett kiesett bányajáradék pótlására szolgáló díj terheli, ennek tavalyi összege 9,4 millió forint volt. Pénzbe kerül a jogosulatlan bányászat is, de ilyenkor nem díjat vagy járadékot kell fizetni, hanem meg kell téríteni az érintett nyersanyag árát. A múlt év végén 830 hazai vállalkozásnak volt bányászati engedélye. Az engedélyek 813 szilárd ásványt rejtő területre, 356 szénhidrogénmezőre és 356 esetben geotermikus energiára vonatkoztak.
