Ez a krízis más, mint a többi

Üzleti lehetőségek vannak és lesznek, inkább a bizonytalanság és a félelem miatt okozhat jelentős változásokat a koronavírus-krízis a vállalkozói aktivitásban. Ez derül ki a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) – és ez év óta hazai partnere, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) – friss elemzéséből. Nem a koronavírus okozta gazdasági visszaesés az első, amelyet megél a most működő vállalkozások többsége, de ilyen krízissel még soha nem szembesültek – derül ki a világ legnagyobb vállalkozói kutatásából.

A 2008-as válsághoz viszonyítva a mostani történések ugyanis nemcsak a cégeket, hanem az egész társadalmat érintik, ráadásul globálisan. A tizenkét évvel ezelőtti válság kibontakozása a koronavírus-krízishez viszonyítva elhúzódott, a vállalkozók átgondolhatták, megfontolhatták döntéseiket. Ezzel szemben a koronavírus szinte paralízisként érkezett, hirtelen, intenzíven, blokkolva a normál működést.

A több mint 115 országból 1999 óta folyamatosan adatokat gyűjtő GEM több mint háromszáz akadémiai szakértője szerint a helyzet még mindig naponta változik, és az elemzésben „mozgó célpontot” vizsgálnak. A kutatók a koronavírus-járványt fekete hattyúhoz hasonlítják, vagyis olyan, a normalitást felrúgó, meglepetésként érkező eseményként beszélnek róla, amelynek hatásai drámai módon megváltoztatják az életünket. A szakértők egyetértenek abban is, hogy a koronavírus-válság gazdasági hatásai a jövőben is fennmaradnak, és ez példa nélküli – hangsúlyozza a magyar GEM kutatói csapatát vezető Csákné Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője

A koronavírus-járvány egyes ágazatokat teljesen letarol, míg másokat kifejezetten felpezsdít.

A BGE tavaszi, reprezentatív kutatása szerint a különbségek Magyarországon is jól láthatók. A járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – az előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77 százaléka), az utóbbi esetben csaknem a kétharmada (62 százaléka) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységére. Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás majdnem 95 százaléka, az egyéb, lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint 53 százaléka, de a kereskedelmi cégek csaknem fele is részben vagy teljesen leállt. A járvány pozitív gazdasági hatásai például a házhoz szállítással és az online kereskedelemmel foglalkozó szektort élénkítették.

A GEM szakértőinek beszámolója szerint a nemzetközi adatok összevetése alapján a koronavírus-járvány első hullámára sikeresen reagáló vállalkozók közös jellemzője, hogy növelték marketing-erőfeszítéseiket, új termékeket és szolgáltatásokat ajánlottak, erősítették, illetve áttértek az online értékesítésre, és bevezették a távmunkát. A nemzetközi kutatócsapat szerint a krízis hosszabb távú hatása lehet, hogy az eddig a szürkezónában működő vállalkozások kifehérednek, hogy hozzáférhessenek a kormányok által nyújtott támogatásokhoz, valamint várható az informális vállalkozói közösségek formalizálódása is.

A pandémia számos kritikus mutató – munkanélküliség, GDP, fogyasztás – azonnali drasztikus romlását hozta, és jelentős változásokat okozott a vállalkozások aktivitásában is. Az Egyesült Királyságban például 2020 márciusában 70 százalékkal nőtt a megszűnő cégek száma, Olaszországban pedig 40 százalékra becsülik az új cégek alapításának csökkenését. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon szerencsére nem tapasztalható a cégalapítási kedv ilyen mértékű visszaesése. Habár a tavaszi hónapokban az újonnan alapított vállalkozások száma jelentősen csökkent az előző négy év átlagához képest, a visszaesést feltehetően a korlátozásokkal összefüggő nehézségek okozták, hiszen júniusban és júliusban az újonnan alapított vállalkozások száma jóval meghaladta a korábbi évek átlagát. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalkozni szándékozók többsége nem tett le céljai megvalósításáról, csupán elhalasztotta a tényleges indulást – mondta Csákné Filep Judit.

Az Opten adatai szerint augusztusban 13 százalékkal maradt el az újonnan induló cégek száma a tavalyi azonos havi átlagtól (pedig 2019 elég erős volt cégalapítás tekintetében), és 1659 cégtörlés történt, ami az elmúlt hat év legalacsonyabb értékének számít. Az elérhető adatokból ugyan messzemenő következtetések még nem vonhatók le, de a koronavírus-válságnak a vállalkozói kedvre ható, nemzetközi viszonylatban is tapasztalt negatív tendenciái kirajzolódni látszanak – mondja a magyar GEM-csapat vezetője.

Fontos, de egyelőre nehezen megjósolható, hogy a vállalkozói aktivitás szempontjából a koronavírus okozta krízis L, U vagy V alakot mutat-e majd. A 2008-as válságot követő tendenciákból általánosan levonható következtetés, hogy a krízissel csökkenő vállalkozásszám a felépüléssel erőteljes növekedésnek indul. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az erősödő vállalkozói aktivitás magját jellemzően nem az új piaci lehetőségeket kihasználók alkotják, sokkal inkább a munkanélküliség növekedése miatt szükségszerűségből, kényszerből vállalkozók – magyarázza a BGE kutatója. A válságból való minél gyorsabb felépülésben a lehetőségvezérelt és a kényszervállalkozások egyaránt fontos szerepet játszanak, egyebek között munkahelyteremtőként.

Augusztusban 13 százalékkal maradt el az újonnan induló cégek száma a 2019-es havi átlagtól