Csak lassan térhet magához az olajpiac

Az olajvállalatok tervezett fejlesztési-beruházási költései­nek trendjét látva a globális olajiparnak legalább 2025-ig tarthat, mire újra eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét – írta tegnap a The Wall Street Journal. Az év elején főleg a Szaúd-Arábia által bejelentett napi félmillió hordós termeléscsökkentés miatt kezdtek emelkedni az olajárak, az európai Brent hordónkénti ára 57 dollár felett is járt. Ennek dacára a lap szerint az iparágnak hosszú utat kell megtennie a normalizálódás felé, a folyamat pedig egyáltalán nem lesz mentes a kihívásoktól. Emlékeztetnek, hogy egyre több kihívója akad a fosszilisenergia-iparnak, miközben nem csökkentek a befektetők hozamelvárásai a szektort illetően, azaz magasak a vállalatok tőkeköltségei. A pandémia okozta visszaesés ezen a területen azért is meglehetősen rosszkor érkezett, mert közben a megújuló alapú energiatermelési formák átlagos költségszintje látványosan csökkent, így egyre nagyobb tér nyílik az e területen tevékenykedő cégek számára. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) prognózisa szerint a szél- és napenergiára, valamint az egyéb megújuló energiatermelési megoldásokra fordított befektetések összege már ebben az évtizedben elérheti a teljes globális energetikai beruházások értékének a 60 százalékát. Az IEA prognózisában az áll, hogy ebben az évtizedben éves átlagban akár 1400 milliárd dollárnyi befektetést is fordíthat a világ a megújuló alapú energiatermelésre. Ez főleg annak fényében hatalmas kihívás az olaj- és szénipar számára, hogy az IHS Markit adatai szerint a tavalyi esztendő volt az első olyan év, amikor a teljes globális energiaigény valamivel több, mint 10 százalékát adta a megújuló energia (idesorolva a nukleáris energiát is).

Ilyen piaci környezetben az olajcégek egyre óvatosabbak, csak minimális mértékben tervezik növelni a kutatási-kitermelési költéseiket. Ezek a költések a Wood Mackenzie várakozásai szerint az idén alig néhány százalékkal lehetnek magasabbak, mint 2020-ban. Persze az is nagy érvágás lehet a szektor szereplőinek, hogy a Deloitte előrejelzése szerint 2030-ban az új járművek globális eladásának 32 százalékát már az elektromos ­autók értékesítése teheti ki, miközben tavaly az elektromos autók eladása csak 4 százalékát adta a teljes jármű-értékesítésnek. Az adótanácsadó szerint Kínában jóval az akkori átlag felett, 48 százalék körül alakulhat az elektromos gépjárművek eladási részaránya, míg az Egyesült Államokban 27 százalék lehet ez az arány.