vg | Továbbra is a magyarországi lakossági fogyasztók jutnak hozzá a legkedvezőbb áron a földgázhoz és a villamos energiához az uniós országok között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) februári nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint. Áramért azonban a nem uniós belgrádi háztartások a hazainál is kevesebbet fizetnek. (Az összehansonlítás nem az adott országokban, hanem a fővárosaikban mért átlagárakra vonatkozik, és a belgrádiak mellett kitér a londoni – mint nem uniós – árakra is.)
Februárban a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,46, míg a földgázé 2,83 eurócent volt kilowattóránként. Ez a két ár arra volt elég, hogy a 25 fővárosra kiterjedő felmérésben a magyar főváros a középmezőnynél kicsit rosszabb helyre kerüljön abból a szempontból, hogy mekkora egy modellezett kétkeresős háztartás villamosenergia- és földgázfogyasztásának költsége a jövedelméhez viszonyítva. (A modell 2200 kilowattóra áram- és 10 ezer kilowattóra gáz felhasználását feltételezi.) A hányados értéke Szófiában volt a legnagyobb, 6,5 százalékos, Budapestre a tizennegyedik legnagyobb érték, 3 százalék jutott, míg Luxembourgra a legkisebb, 1,1 százalék.
Jelentősen eltér az európai lakossági áram- és gáztarifák árszerkezete. Magyarországon a rezsicsökkentés során kikerült az áram végfelhasználói árának összetevői közül a megújuló alapú energiatermelés támogatására hivatott energiaadó (ezt azóta a piaci vásárlók fizetik a lakosság helyett is). Ilyet nem fizetnek Bulgáriában sem, minden más európai országban viszont igen. A gázárak terén az az érdekesség, hogy bár Svédországban nincs a lakossági gázáron áfa, ott így is 18 eurócentet számláznak kilowattóránként, Európán belül a legtöbbet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.