Megcsappant a gázimport, esett a tranzit is

VG | Magyarország villamosenergia- és földgázfelhasználása is csökkent az év első hónapjában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elemzése szerint, elsősorban azért, mert enyhe volt az idő. Részben a kisebb kereslet következtében az előző hónap kiugró hazai árai után a másnapi piaci árak nemcsak visszatértek az elmúlt öt év januárjaira jellemző tartományba, hanem többször még alacsonyabbak is voltak, mint az ausztriaiak és a németországiak. Ennek oka, hogy Nyugat-Európában alacsony maradt a nap- és a szélerőművek termelése, a balkáni vízerőműveké viszont bőséges volt. Ez azt eredményezte, hogy – bár Magyarország általában északról importál és a déli országokba exportál – az áramlás iránya gyakran megfordult: Horvátországból és Szerbiából szinte folyamatosan érkezett az áram, és Ausztriába távozott. Az erőművek januárban magas rendelkezésre állással üzemeltek. A MEKH kiemeli, hogy a kedvező piaci környezetben folyamatosan termelt a hosszú éveken át álló debreceni és nyíregyházi gáztüzelésű erőmű is. A januári magyarországi áramtermelés 48,7 százalékát nukleáris, 32,6 százalékát gáztüzelésű, 8,7 százalékát lignites termelőegységek adták. Ám a naperőművekre csak 2,2, a szélerőművekre pedig csak 2,1 százalék jutott, ez utóbbiaknak nem kedvezett az időjárás.

A gáz iránti hazai kereslet azonban hiába maradt el az egy évvel korábbitól, nem esett az energiahordozó ára. Az ázsiai piacokon a hideg idő miatt ugyanis történelmi magasságokba szökött az LNG ára, így a szállítmányokat – Európa helyett – érdemesebb volt oda irányítani. Így viszont Európában jelentős volt a drágulás – magyarázta a MEKH. A hazai másnapi piaci árak is emelkedtek, de alacsonyabbak maradtak annál, mint amekkora az ausztriai és a hollandiai tőzsdén kialakult.

A magas hazai nagykereskedelmi árak miatt a kereskedőknek jobban megérte a tárolókból kielégíteni az igényeket, mint importból, a kedvezőtlen árkülönbözetek miatt pedig nyugat felől sem volt célszerű gázt behozniuk. További fontos januári változás volt, hogy csökkent a hagyományos szerbiai és horvátországi célú tranzit. A balkáni vezetékfejlesztések eredményeként Szerbia ezentúl Bulgária felől a Török Áramlaton át kapja az orosz gázt, Horvátország importigényét pedig a krki LNG-terminál beindulása csökkentette. Az osztrák és a szlovák pontokon szinte teljesen leállt az import, és Ukrajna felől is kevés gáz érkezett. Összességében a decemberitől 25 százalékkal, a tavaly januáritól 16 százalékkal maradt el az import.

A naperőművekre

2,2

százalék jutott a termelésből