Napenergia mint a jövő befektetése

Még a koronavírus-járvány kitörése előtt, decemberben született meg a Green Deal, azaz a zöldmegállapodás tervezete Európában, amely arra tesz kísérletet, hogy a kontinens 2050-re elérje a klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának nullára csökkentését. Mindezt olyan ambiciózus módon, hogy a megújulóenergia-fejlesztésekre gazdasági motorként is tekint, mind az új beruházások, mind pedig a kutatás-fejlesztés kapcsán. Ursula von der Leyen, az

Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az európai zöldmegállapodás az új növekedési stratégiánk. Azzal, hogy megmutatjuk a világnak, miként lehetünk egyszerre fenntarthatók és versenyképesek, más országokat is meggyőzhetünk arról, hogy csatlakozzanak hozzánk ezen az úton.” Erre a rendkívül optimista jövőképre telepedett rá váratlanul a koronavírus, amely súlyos károkat okozott a világgazdaságnak, de valahogy közelebb hozta a realitáshoz az európai zöldmegállapodást és a megújuló energiák előretörését. Ennek fényében vizsgáltuk meg a megújuló energiák egyik legfontosabb elemét, a napenergiára épülő megoldásokat és a bennük rejlő gazdasági lehetőségeket.

Jimmy Carter példát mutatott

A napelemek használata csaknem hetvenéves múltra tekint vissza. Az első úgynevezett fotovoltaikus panelt 1954-ben fejlesztették ki, nem sokkal később a NASA az egyik űrprogramjában már be is vetette élesben, egy műhold energiaellátását bízta rá. Természetesen a nap energiájának hasznosítása ennél jóval régebbre tekint vissza, hiszen időszámításunk előttről is vannak emlékek arról, ahogy tűzgyújtáshoz használták a napsugarakat, a görög birodalomban pedig számos helyen tükrök segítségével gyűjtötték össze a nap értékes sugarait.

A mai értelemben vett napenergia- vagy napelemhasználat azonban az űrhajózásban zajló fejlesztések egyik fontos, kézzelfogható vívmánya volt. Kezdetben a csak az űrben elérhető korlátlan napsugárzás és a programokba vetett dollármilliók adtak lehetőséget a technológia alkalmazására. A háztartásokban is bevethető, megfizethető napelemek a nyolcvanas években jelentek meg, akkor indult el az igazi fejlődésük. Érdekesség, hogy például Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke 1979-ben már rakatott napelemeket a Fehér Ház tetejére, amelyeket Ronald Reagan eltávolíttatott, ám modernizált változataik Barack Obama elnöksége idején ismét visszakerültek a helyükre.

Árzuhanás minden téren

A napelemek széles körű elterjedésének legfontosabb feltétele az áruk csökkenése. 1956-ban egy watt energia előállításának beruházási költsége 300 dollár körül alakult, mára ez alig 50 centre esett. Mindezt úgy, hogy az utolsó tíz évben gyorsult fel igazán a fejlődés. Ezalatt szinte évente – százalékban mérten – kimutatható a két számjegyű csökkenés a napelemek beruházási költségében. Mindez persze országonként és lehetőségenként változó volt, de az nem kérdés, hogy a napenergia mint opció sokkal több háztartás számára vált elérhetővé.

A fejlődés azonban nemcsak az árak csökkenésében, hanem a hatékonyság növelésében is érzékelhető volt, és a kettő nyilván összefügg. Az első panelek jó esetben a napenergia 8 százalékát tudták hasznosítani, míg ma már laboratóriumi körülmények között az 50 mszázalékos álomhatár is elérhető közelségbe került, de egy átlagos, megfizethető napelem hatékonysága is meghaladja a 20 százalékot. Mindez megnyitotta az ipari felhasználás lehetőségét, és már nemcsak egy-egy családi ház vagy közepes méretű cég irodájának tetejére kerülnek fel a panelek, de egyre több helyen nőnek ki többhektáros napelemparkok a földből. Ezeknek a története is a 80-as évekre nyúlik vissza, ekkor a teljesítmény alapján azt nevezték napelemparknak, ahol legalább egy megawatt energiát tudtak termelni. A fejlődést jól mutatja, hogy 2008-ban még annak alapján sorolták be az országokat, hogy hány darab 50 megawatt feletti teljesítményű napenergiaparkkal rendelkeznek (akkor egyébként Spanyolország volt ebben az élen), ma pedig arról olvashatunk, hogy az Egyesült Királyságban zöld utat kapott egy 350 megawattos napelempark megépítése, amely 91 ezer lakás energiaellátását képes fedezni.

Alacsony még a részarány

A napelemek terjedése megállíthatatlan, sok elemző szerint még mindig jócskán a gyorsuló szakaszban vagyunk. Évről évre dinamikusabban növekszik a napelemekkel nyert energia mennyisége a világban. A 2000-ben megtermelt 1250 megawattról 2018-ra 485 ezer megawattra nőtt a teljesítmény, és várakozásaink szerint a következő öt évben újabb 50 százalékkal emelkedhet. Néhányan a koronavírus-járvány hatásaként még ennél is nagyobb növekedést prognosztizálnak. Számos olyan technológiai fejlesztés van folyamatban, amely mind hatékonyságban, mind elterjedésben segítheti a napenergia használatát.

Minden technológiai fejlődés és erőfeszítés dacára, a megújuló források részaránya még mindig nem éri el a 20 százalékot a világ teljes energiatermelésében, ezen belül a napenergia 5 százalék alatt van. Valamivel jobb a helyzet Európában, ahol a skandináv államokban rendre meghaladja a 40 százalékot a megújulók aránya, de Portugália is 30 százalék feletti mutatóval dicsekedhet. Ám a fejlődés előtt itt is széles távlatok nyílnak, és nem kétséges, hogy ebből a napenergia is nagymértékben kiveszi majd a maga részét.

Profitgyárak a tőzsdén

A napenergia-ipar befektetői szemmel is izgalmas lehet. Azt, hogy üzlet van benne, mi sem igazolja jobban, mint hogy az ezzel foglalkozó vállalatok részvényeiből összeállított Invesco Solar ETF tőzsdei árfolyama az elmúlt 12 hónapban 36,3 százalékkal emelkedett, miközben az S&P 500 index ugyanezen időszak alatt 16,6 százalékos pluszra volt képes. Emellett számos egyedi, napenergiával foglalkozó cég részvényeivel is érdemes kereskedni a különböző tőzsdéken. Közülük a két legismertebb, a First Solar és a SunPower P/E- (árfolyam-nyereség arány) rátája azonban már elég magas. Figyelemre érdemes lehet a Canadian Solar részvénye, amelynél a P/E-ráta jóval az iparági átlag alatt, 3,9-en található, így a növekedési potenciál nagyobb lehet benne.

Összességében elmondható, hogy bár a megújuló energiák, és ezen belül a napenergia már az utóbbi években is középpontba került, de most a koronavírus hatásai megmutatták, hogy igenis létezhet olyan jövőkép, hogy a fosszilis energiahordozók teljesen háttérbe szorulnak, és elsősorban a természetet jóval kisebb mértékben károsító energia termelése kerül majd túlsúlyba.

Öt perspektivikus fejlődési irány

- Napra forgó panelek. A hatékonyság szempontjából kulcskérdés, milyen szögben éri a panelt a napsugárzás. Ezért nézik már a kialakításnál, milyen tájolású tetőre lehet egyáltalán panelemeket szerelni. Ebben segíthet egy olyan szerkezet fejlesztése, amely a nap mozgásának megfelelően mozgatja a paneleket is, jócskán megnövelve ezzel a hatékonyságukat.

- Vízen úszó panelek. Sokan gondolják, hogy a napelemparkok legjobb helye a sivatagban lenne, de ez közel sem igaz. A technológiára éppen olyan káros a túlmelegedés, mint bármely elektronikai eszköznél. Az ideális teljesítmény 25-27 foknál érhető el. Ezért kísérleteznek egyre többen a víz fölé telepített napelemparkokkal, ahol a víz hűtőereje kompenzálná a túlmelegedést, még nagyobb hatékonyságot eredményezve.

-  Ablaküvegbe épített panelek. Ahogy csökken a panelek helyigénye, úgy javul az alkalmazhatóságuk. A legmodernebb megoldások közé tartozik az a rendkívül vékony szolár filmréteg, amely akár áttetszővé is tehető, és habár az ablaknak a fényáteresztő képességét csökkenti, de egy csupa üveg irodaépületben például kifejezetten hasznos opció lehet.

-  Ruhába varrt panel. Talán a legextrémebb fejlesztési irány, de az említett méretcsökkentésnek köszönhetően már léteznek mindössze 3-szor 1,5 milliméteres panelek is. Egy brit cég kísérletezett a panelek bevarrásával a szövetanyagba. Ezzel egy forró nyári napon legalább a telefonunk töltése megoldható lenne séta vagy városnézés közben.

-  Tárolóberendezések. A legfontosabb fejlesztési irány a napenergia eltárolása.

Már léteznek olyan akkumulátorok, amelyek a háztartás energiájának tárolására szolgálnak, ám méretük gyakran nagyobb, mint egy kétajtós hűtőszekrényé, áruk pedig megduplázza a napelem-telepítés költségét. Ugyanakkor a Tesla által kifejlesztett Powerwall már megtestesíti az igényes megjelenés és a hatékonyság kombinációját. Ha ezeknek az ára is olyan mélyrepülésbe kezd, mint a napelemeké az elmúlt évtizedben, akkor egyre többen dönthetnek majd az áramszolgáltatókról való teljes leválásról.