Pótolhatatlan a kiesett GDP-növekedés

Rendezett Brexit esetén a brit gazdaság növekedése idén 1,4, jövőre 1,6, 2020-ban pedig 1,9 százalékos lehet a National Institute of Economic and Social Research (NIESR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóközpont tegnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Az egy főre jutó GDP ebben az esetben az idén várható 0,7 százalék után 2021-ben már 1,3 százalékkal nőhet.

A gazdaság bővülésével párhuzamosan szükség lesz a költségvetési kiadások korábban tervezettnél nagyobb emelésére is a lakosság elöregedése miatt. Az viszont döntés kérdése, hogy a pótlólagos összegeket hitelből vagy adóemelésből teremtse-e elő a kormány. „A tervezettnél gyorsabb kiadásnövekedésre számítunk. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a kormány nem fogja tudni teljesíteni a középtávú fiskális céljait” – mondta a The Guardiannek Jagjit Chadha, a NIESR igazgatója. Az intézet véleménye ellentmond Philip Hammond pénzügyminiszterének, aki a héten az alsóház szakbizottsága előtt azt állította, hogy a kiadások féken tartása a 2020-as évek közepéig lehetővé teszi a jövendőbeli kormányoknak, hogy válasszanak az államadósság csökkentése vagy a nadrágszíj kieresztése között.

A NIESR jelentése megerősítette, hogy egyre több jel utal a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok negatív gazdasági hatására, az Európai Unióból való kilépés halogatása pedig tovább rontja a helyzetet. A GDP 2,5 százalékát veszítette el az ország a 2016-os népszavazás óta, és ez a növekedéskiesés „soha többé nem szerezhető már vissza” – mutatott rá a kutatóintézet.

A Brexitet figyelembe kell venni a Bank of England (BoE) következő kormányzójának a kiválasztásakor is, akinek a CNN szerint vastag bőrrel és acélidegekkel kell rendelkeznie, hogy átsegítse a brit gazdaságot a nehézségeken. A kanadai Mark Carney az uniós kilépés miatt kétszer meghosszabbította a szerződését, de január végén mindenképpen távozik a posztjáról, és a lehetséges utódjáról máris megkezdődtek a találgatások. A brit sajtó a legesélyesebb jelöltek között emlegeti Andrew Bailey-t, a BoE egykori, valamint a jegybank két jelenlegi helyettes kormányzóját, Ben Broadbentet és Jon Cunliffe-et, valamint Raghuram Rajant, az indiai jegybank volt kormányzóját, aki dolgozott már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdászaként is, jelenleg pedig a Chicagói Egyetem professzora. Bár a brit jegybankot három évszázados története során soha nem irányította nő, most ketten is képbe kerültek: Shriti Vadera, Santander nagy-britanniai bankjának elnöke és Minouche Shafik, a BoE volt kormányzója, a London School of Economics igazgatója. A jelöltek kiválasztásával a Sapphire Partners fejvadász céget bízta meg a brit kormány.

Nem egyesülhet a Sainsbury és az Asda

A Sainsbury részvényei 5,6 százalékkal gyengültek, miután a brit versenyhivatal megakadályozta, hogy megvásárolja a Walmart tulajdonában lévő Asdát. Az indoklás szerint Nagy-Britannia második és harmadik legnagyobb élelmiszerüzlet-láncának a fúziója áremelkedéshez vezetett volna, bár mindkét cég azt ígérte, hogy a költségek csökkentése következtében ennek éppen az ellenkezője történik majd. A BBC által idézett szakértők szerint is ez lett volna a legjobb mód arra, hogy felvegyék az árversenyt az Aldival és a Lidllel. A felvásárlás eredményeképpen a cégcsoport boltjai adták volna a britek teljes élelmiszer-beszerzésének egyharmadát, a versenyhivatal döntése után azonban a Sainsbury és az Asda elállt a 7,3 milliárd fontos üzlettől. | VG