Térségi gyarapodás Már csak három magyar régió a legszegényebbek között

A magyar főváros Berlint is előzi fejlettségben

Magyar gazdaság | Világgazdaság

A Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és a Dél-Alföld fejlődött a legnagyobb a mértékben az elmúlt tíz évben, Budapest pedig számos nyugat-európai nagyvárost megelőz. Már csak három magyar régió tartozik a húsz legszegényebb közé az unióban – derül ki az Eurostat 2019-es adataiból.

Az uniós statisztikai hivatal által számolt egy főre jutó, vásárlóerő-paritással korrigált GDP alapján a magyar főváros 2019-ben nagyot lépett előre, az európai uniós átlag 151 százalékával már több német várost is megelőz, például Berlin, Hannover és Köln előtt jár fejlettségben.

Budapest prosperálása azonban nem egyedülálló a kelet-közép-európai térségben: Bukarest, Varsó, Pozsony és Prága a magyar fővárossal együtt a húsz leggazdagabb régió között volt tavalyelőtt.

A vidék Magyarországára továbbra is a lassú felzárkózás a jellemző, az elmúlt évtized adatai szerint a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld fejlődése volt a leggyengébb, 2010 óta mindössze 5 százalékkal kerültek feljebb.

Bár egyedül a közép-magyarországi régió fejlettsége haladja meg az uniós átlagot – egyértelműen a magyar főváros húzza föl a számokat –, a vidéki térségek közül az EU-s átlag 71 százalékával a Nyugat-Dunántúl áll a legjobban.

A Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye alkotta Közép-Dunántúl dinamikus fejlődését mutatja, hogy az évtized elején még az uniós átlag 57 százalékán állt, a 2019-es 67 százalékkal már számos olasz és görög régióval is helyet cserélt. Szintén kiemelkedő felzárkózást produkált a korábban egyik legszegényebbnek számító dél-alföldi régió, amely a 2010-es 44 százalékról 2019-re 53 százalékig emelkedett. Ennek köszönhetően a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék alkotta térség ma már nem szerepel a húsz legszegényebb területi egység között.

A dél-európai gazdaságok problémáit is jól mutatja, hogy miközben a Dél-Alföld és Szicília között csaknem 20 százalékpontos fejlettségbeli különbség volt az évtized elején, a délolasz tartomány 5 százalékos előnye ma már ledolgozhatónak tűnik.

Fotó: Shutterstock

A magyarországi térségek ezzel együtt is talán leglátványosabb előrelépését Észak-Magyarország produkálta, amely korábban az uniós átlag 40 százalékát sem érte el, de a jelenlegi felzárkózási ütemmel hamarosan kikerülhet a legszegényebbek húszas csoportjából.

A foglalkoztatottsági adatok alapján is hasonló a tendencia. Magyarországon 2010-ben szinte minden régióban 10 százalék fölött volt a munkanélküliség. Ezen belül a legmagasabb, 16 százalékos Észak-Magyarországon volt az arány, ám ez tavaly már mindössze 5 százalékot tett ki. Pedig a koronavírus-járvány 2020-ban mély nyomott hagyott a gazdaságban és a foglalkoztatottságban is.

A munkaerőpiac stabilitását erősíti, hogy az ország számottevő részén 5 százaléknál nem volt nagyobb az állástalanok aránya. Azonban az Észak-Alföld gazdasági problémái itt is visszaköszönnek, a korábban is a legrosszabb munkaügyi adatokkal rendelkező térséget sújtotta a leginkább az elmúlt év, amit a 7,3 százalékos munkanélküliségi ráta is jól mutat.

Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

A világ élvonalában Debrecen

A cívisváros a világ tíz legjobb teljesítményt felmutató települése közé került 2020-ban is.

Változhat a kalocsai híd finanszírozása

Miután az Európai Bizottság nem támogat közúti fejlesztéseket helyreállítási források felhasználásával.

Félbeszakadt a dán-finn meccs: újra kellett éleszteni Eriksent (videó)

A játékost mintegy tíz percig, a pályán élesztették újra, döbbent csapattársai védősorfalat álltak körülötte.

Szentendrén ünnepelték a kézművesek világnapját

Kitárultak a Magyar Kézműves Szövetség manufaktúráinak kapui.
Világgazdaság Piactér