Jobban nőttek a bevételek, mint a kiadások

Az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer bevételei az elmúlt évben 21 440,1 milliárd forintot tettek ki, ami 1517,6 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal több az előző évinél. Míg a kiadások 22 659,1 milliárd forintos összege 1285 milliárd forinttal, 6 százalékkal emelkedett. Az év egészében 1219 milliárd forint hiányzott az államkasszából. A tavalyi évre meghatározott uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiánycél 1,8 százalék volt az előző évi 2,3 százalék után – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). A központi költségvetés 1023,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 234,8 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok 39,6 milliárd forintos többletet értek el. A bevételek közül a társasági adóból tavaly 303,3 milliárd forint bevétele származott az államnak, amely az előző évhez képest 77,1 milliárd forinttal alacsonyabb összeg volt. Általános forgalmi adóból 4532,4 milliárd forintot, jövedéki adóból 1176,4 milliárd forintot, pénzügyi tranzakciós illetékből 243,4 milliárd forintot, személyi jövedelemadóból 2424,6 milliárd forintot szedett be az állam. Uniós bevételből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé.

A kiadási oldal egész éves mérlege 22659,1 milliárd forinton alakult, ami 1285 milliárd forinttal, azaz 6 százalékkal haladta meg az előző év teljesítését. Mindezt egyebek mellett az egyedi és normatív támogatásokra (421,2 milliárd forint), a lakásépítési támogatásokra (191,2 milliárd forint), valamint a családi támogatásokra (397,9 milliárd forint) fordított források tették ki. Az uniós projektekre vonatkozó összkiadás 1556,8 milliárd forinton állt meg. A hazai fejlesztési kiadások közül jelentős forrás jutott a Modern városok program és a Modern falu program beruházásaira, a közút- és vasúthálózat modernizációjára, valamint a vállalkozások versenyképességének erősítésére.