BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aki kevésbé hatékony, az elvérzik

A 2021–2027-es uniós ciklus pályázatai leghamarabb a jövő nyáron válhatnak ismertté, addig a hazai források, főként az innovációs támogatások tarthatják mozgásban a cégeket.

A 2014–2020-as uniós ciklus támogatásai lényegében elfogytak, a 2021–2027-es időszak főbb EU-s fejlesztési irányvonalai pedig csak jövő nyáron, ősszel válhatnak ismertté, ezért addig a magyar cégek a hazai pályázati forrásokra támaszkodhatnak, főként az innováció területén – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Rávilágított, hogy a piac most elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) által kiírt 45 milliárd forintos pályázat eredményeit várja, amelynek a célja a vállalkozások versenyképességének javítása piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeik támogatásával. A várakozások szerint novemberben kihirdethetik a nyerteseket, akikkel decemberben a támogatói szerződéseket is aláírhatják. A MAPI vezérigazgatója előrebocsátotta: a 2021–2027-es ciklusnak is a hatékonyságnövelés, a képzés és az innováció áll majd a középpontjában, egyúttal jelzésértékű, hogy a magyar állam az eddiginél 25 százalékkal többet fordít kutatás-fejlesztésre: a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forint a többletforrás.

„Ha leépít, netán megszűnik egy üzem, az azt jelenti, hogy nem elég hatékony a gyártás” – mutatott rá Essősy Zsombor. A szabad munkaerő véges, ezért ha például elküld ezer embert egy autóipari vállalat, az érintett dolgozóknak a folytatásban már nem kétkezi munkában, hanem gépkezelésben kell gondolkodniuk. Úgy véli azonban, hogy nemcsak a járműiparban növelhető a hatékonyság, hanem az utóbbi időben kiválóan teljesítő építőiparban vagy turizmusban is. A falazás idővel éppúgy automatizálható, mint a szobafoglalás, vagyis hamar kiderülhet, hogy amit eddig nyolcan-tízen végeztek el, arra a munkára valójában két-három ember is elegendő. A termelővállalatoknak kell a legnagyobbat lépniük a magasabb hozzáadott érték előállítása felé, ezen a téren a szolgáltató szektor sokkal jobban áll. A szakember szerint Bulgáriában vagy Romániában még ma is érdemi kapacitásbővítés, ha valaki öt fröccsöntő gép mellé vesz egy hatodikat, de Magyarországon már nem: egyre inkább alapkövetelmény cégmérettől és ágazattól függetlenül, hogy egy piaci szereplő a legfejlettebb technológiát és folyamatmenedzsmentet alkalmazza. A szakértő szerint mindezeknek tükröződniük kell a pályázati anyagokban is: ezután csak az a vállalkozás juthat hazai, később pedig újból uniós forráshoz, amely sablonmegoldás helyett valóban újszerű elemeket építene be a gyártásba.

Az NKFI Hivatal arra számít, hogy 50–100 milliárd forintos piaci befektetést is generálhat, hogy a jövő évi büdzsében 32 milliárddal emeli az innováció többlettámogatását az állam. Tavaly egyébként 654 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami a GDP 1,53 százalékát tette ki. A ráfordítások összege folyó áron 27 százalékkal, a GDP-hez viszonyított aránya pedig 0,2 százalékponttal nőtt. A cél az, hogy a következő évtizedben utolérjük ebben a megközelítésben az EU átlagát – ami jelenleg 2,1-2,2 százalékos ráfordításnak felel meg –, 2030-ig pedig érjük el a 3 százalékot. A források felhasználásában jelentős volt a vállalkozási kutatóhelyek túlsúlya, amelyekre az összes kiadás 76 százalékát, 495 milliárd forintot fordítottak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.