Bérlakásokat épít Nyírbátor

Egymilliárd forintos, kétharmad részben hitelből finanszírozott bérlakásépítési programot indított tavaly a nyírbátori önkormányzat, hogy megállítsa a város lakosságszámának csökkenését, de ezzel segíti azt is, hogy a helyi ipari park cégeinek növekvő munkaerőigényét ki tudják elégíteni. A tízhektáros önkormányzati telken az első körben 71 bérlakás épül, ezek már szerkezetkészek. A közbeszerzési pályázaton kiválasztott kivitelezőnek vállalnia kellett, hogy az új városnegyedben a bérlakások mellett eladásra, saját kockázattal is épít lakásokat. „Ezzel a területet tömbházak, sorházak és kertes házak is színesítik majd. A külföldi tanulmányutak tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos szempont a heterogén lakóingatlan-állomány és lakosság-összetétel garantálása” – mondta a Világgazdaságnak Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.

A kivitelező a Magera Design Építőipari Kft., amely 80 társasházi lakást és 20 kiskertes sorházit épít a bérlakások mellett, hogy a különböző szakágaknak folyamatosan munkát adjon, mert ez a leginkább költséghatékony megoldás. A nyírségi kisvárosban építeni ugyanis nem annyival olcsóbb, mint amennyivel alacsonyabbak az eladási árak a nagyvárosiaknál. Az építési vállalkozónak is szűkebb résbe kell betalálnia a saját haszna érdekében, ám ha látható a haszon, az piaci szereplőket vonz a projektbe.

Elkészült az önkormányzat által építtetett 114 ágyas munkásszálló is – válaszolt a Világgazdaság kérdésére a városvezető –, már az üzemeltetési pályázatát is kiírták, és hamarosan megjelenik a bérlakások bérbeadására vonatkozó felhívás is. A képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadott rendelet szerint a 18–45 éves fiatalok első lakáshoz jutása 600 ezer forintos vissza nem térítendő támogatással segíthető. A városvezetés nem titkolt célja, hogy megállítsa a rendszerváltáskor még 14 ezer lakosú kisvárosból az elvándorlást, amely ugyan éppen tavaly megállt 12,5 ezer lakosnál, de talán ismét gyarapodhat a lélekszám a tíz éven belül tervezett 600-800 új önkormányzati és vállalkozói lakásnak köszönhetően.

A nyírbátori ipari parkban most kezdődik az infrastruktúra – utak, elektromos hálózat és egyéb közművek – bővítése, és épül a központi buszmegálló is a napi hetven munkásszállító járat fogadására. Az egymilliárd forintos uniós projekt is hozzájárulhat, hogy az önkormányzat iparűzésiadó-bevételei tovább emelkedjenek – tavaly már 1,78 milliárd forint folyt be, és évente 150-200 millió forinttal növekedhet ez a bevétel. Erre szükség is van, mert a bérlakások építésére felvett, a kormány által engedélyezett hitelt a lakbérekből és az emelkedő iparűzésiadó-bevételekből törlesztik 15 éven keresztül – mondta a polgármester. Máté Antal szerint jól látszik, hogy miközben lakásprogramjuk sokakat érdekel, az állami feltételrendszeren azért javítani kellene: az önkormányzatokat kedvező hitelekkel, a kamatok egy részének átvállalásával, hosszú távú programmal bátoríthatná a kormány. A vissza nem térítendő állami támogatást a polgármester nem tartja jó megoldásnak, mert az piac- és versenytorzító, a működőképes modellbe pedig a magánszférának is be kell szállnia. Egyelőre az állami lakáspolitika a saját lakáshoz jutást célozza meg és segíti, de a munkaerő mobilitásához ösztönözni kell a bérlakásépítést is. Munkásszállókra is szükség van, de az egy másik réteg, az ideiglenesen, szervezetten, sokszor külföldről érkező betanított és segédmunkások lakhatását szolgálja. A képzett hazai munkaerő mobilizálásához más típusú ingatlanokra van szükség a városvezető tapasztalatai szerint.

Tíz éven belül

600-800

új lakás épül a városban