BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új tőkeajánlás vár a bankokra 2019-től

Az MNB felügyeleti stressztesztet folytat a hazai bankoknál, összhangban az Európai Bankhatóság iránymutatásával. Az új uniós előírások nyomán 2019-ben Magyarországon is új tőkeajánlást vezetnek be, amely egy esetleges gazdasági visszaesés során védőhálóként szolgálva óvja a bankok szavatolótőkéjét.

A 2008-as pénzügyi válság kitörése óta az európai nagybankok stresszellenálló ké­pességének vizsgálata kétéves ciklusonként már többször megvalósult az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatása és koordinációja alapján. Az épp aktuális EU-szintű stresszteszt jelenleg is folyik, melyben 49, Európában jelentős hitelintézet vesz részt (ebből 35 bank működik az eurózónán belül), amelyek eszközállománya az európai bankszektor eszközeinek körülbelül 70 százalékát teszi ki. Az EU-szintű stressztesztek egyetlen önálló magyar szereplője az OTP csoport, míg a külföldi anyabankkal rendelkező nagyobb pénzügyi intézményeket legfeljebb közvetve, az anyabank tesztjén keresztül érintette a stressztesztelési gyakorlat. A szabályozás, illetve a stressztesztek a kisebb méretű intézményekre nem terjednek ki.

A közös európai bankfelügyelet egyik legnagyobb vívmánya az egységes átfogó felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) harmonizációja volt, amely alapján a tagországi pénzügyi felügyeletek egységesen végzik a bankok kockázatainak feltárását. Annak érdekében, hogy az egyes országokban működő, külföldi anyabankkal rendelkező, valamint a hazai tulajdonú pénzügyi intézmények stresszellenálló képessége közvetlenül, a nemzeti felügyeletek által is vizsgálható legyen, az EBA kiegészítette az említett ajánlását, melyet idén július 19-én publikált.

A 2019. január 1-jén hatályba lépő kiegészített ajánlás alapján az EU-szintű stressztesztek mellett bevezetik a felügyeleti stresszteszteket, amelyeket nem az EBA, hanem a nemzeti mikroprudenciális hatóságok végeznek el minden általuk felügyelt intézményre vonatkozóan, legalább kétévente. Ezenfelül az ajánlás elvárja a nemzeti hatóságoktól, így a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) is, a szolvenciastresszteszteken alapuló Pillér II-es tőkeajánlás (Capital Guidance vagy P2G) megállapítását a felügyelt bankokra. Hazánkban idén egyelőre a magyarországi mérlegfőösszeg alapján legnagyobb bankok tőkéjére készült ilyen ajánlás, 2019-től pedig egyes kisebb bankok is csatlakoznak a vizsgált intézmények köréhez.

A P2G olyan felügyeleti iránymutatás, mellyel a mikroprudenciális hatóság meghatározza, hogy mennyi tőkepuffert tart indokoltnak az előírt SREP-tőkekövetelményen (TSCR) és makroprudenciális tőke­puffereken (együttesen OCR) felül ahhoz, hogy a felügyelt intézmény stresszkörülmények között se sértse meg a rá vonatkozó tőkekövetelményt (lásd az ábrán). Egyfajta „megfelelő követési távolság” tehát ez. A bankok menedzsmentje eddig is tartott plusztőkét, hogy elkerülje a tőkekövetelmény (OCR) megsértését, a továbbiakban azonban ezt a felügyelet számszerűsíti egy egységes stresszteszt keretében, és előírja a bankoknak ajánlás formájában.

Fontos kiemelni, hogy az új eszköz iránymutatás, és nem minősül direkt tőkekövetelménynek, csupán a felügyelő hatóság által kívánatosnak tartott, a stresszteszt eredményei alapján indokolt többlettőke mértékét határozza meg. A felügyelet a tőkesértést (kvázi karambolt) szankcionálja szigorúan, a „megfelelő követési távolság” tartását csak kívánatosként szabja meg. Az MNB ugyanakkor szorosabban nyomon követi azokat az intézményeket, amelyeknél azt tapasztalja, hogy ez a puffer nem elegendő, és esetlegesen a tervezési horizonton tőkesértésre van kilátás, azaz a felügyelet által meghatározott megfelelő követési távolságon belül van az intézmény.

Az adott évben érvényben lévő P2G-t alapesetben a megelőző évben lefolytatott stresszteszt alapján állapítják meg. A 2019. január 1-jétől érvényben lévő egyedi banki (szubkonszolidált) szinten meghatározott P2G-értékeket így a 2018-ban folytatott stressztesztek eredményeképp kalkulálja az MNB. Mivel a P2G-t csak ajánlás szintjén fogalmazták meg, így a megállapított érték megsértése eleinte csupán a felügyelet és az adott bank közti intenzív kommunikációt, illetve tőkehelyzet-helyreállítási terv elkészítését vonja maga után. Az együttműködési szándék hiányában azonban a felügyelet akár a tőkesértés esetére fenntartott eszközöket is alkalmazhatja.

A P2G kiszámításához először számszerűsíteni kell, hogy stressz­körülmények között hogyan alakulna a pénzügyi intézmény tőkemegfelelése. A bázisévben megfigyelt elsődleges alapvető tőke- (CET1) megfelelés és a stresszpálya egyes éveire becsült legalacsonyabb CET1-megfelelés különbségeként adódik a Capital Guidance mértéke. Ezen meghatározott bruttó P2G-értéket csökkenti a tőkefenntartási puffer (amely 2019-től egységesen 2,5 százalék), és – amennyiben azonos kockázatok fedezését szolgálja, egyedi vizsgálatot és a makroprudenciális hatósággal való egyeztetést követően – akár az anticiklikus tőkepuffer indokolt része is. A meghatározott OCR feletti rész teljes egészét jó minőségű, elsődleges tőkével kell fedezniük a bankoknak.

Az MNB az EBA-ajánláson alapuló felügyeleti stresszteszt módszertanának kialakítása során két célt tartott szem előtt. Egyrészt a stresszteszt eredményei alapvetően összevethetők maradjanak az EBA más európai bankokra futtatott eredményeivel. Másrészt a kialakított módszertan jobban tükrözze a Magyarországra jellemző kockázatokat és a bankrendszer sajátosságait, mint az általánosan alkalmazható, leginkább a meghatározó európai országok nagybankjaira kialakított EBA-módszertan.

A bankokkal folytatott konzultáció és az MNB saját elképzelései végül azt eredményezték, hogy több kisebb változtatás mellett három fő helyen módosított a magyar jegybank az EBA által kialakított módszertanon. A változtatások következtében a felügyeleti stressztesztben már nincs korlátozva a bankok nettó kamatbevétele, amely így akár javulhat is a stresszpályán, a megugró kamatok következtében. A Magyarországon már korábban, a legutóbbi válság során megfigyelt banki költségmegtakarítási intézkedések (fiókbezárás, elbocsátások, bércsökkentés) indokolttá tették, hogy az MNB feloldja a korlátozást a működési költségekre vonatkozóan, amelyek így akár csökkenhetnek is a stresszpályán a bázisévhez képest. Legutolsósorban az EBA-stressztesztben az RWA – amely a CET1-megfelelés nevezője – nem csökkenhet a kiinduló érték alá annak ellenére sem, hogy a statikus mérlegfeltevésnek köszönhetően a teljesítő állomány folyamatosan zsugorodik a stresszpálya mentén. E korlátozást sem tartotta az MNB reálisnak, így ezt is feloldotta a felügyeleti stressztesztben.

Végeredményben tehát a magyar jegybank az EBA által fejlesztett stresszteszt módszertani megközelítésével összhangban lévő, ám a magyar bankrendszer kockázatait jobban tükröző stressztesztet alakított ki. Az MNB kiemelkedően fontosnak tartja, hogy az általa felügyelt intézmények stressztűrő képessége megfelelő legyen, ezért a felügyeleti stresszteszteket évente elvégzi.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank munkatársa

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.