Tanulságok az USA munkaerőpiacáról

A vakcináció előrehaladtával és a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan ismét előtérbe került a gazdasági kilábalás kérdése. A járványhelyzet elmúlását követően a gazdaságok milyen gyorsan tudnak majd visszatérni a válság előtti növekedési pályára, ha egyáltalán visszatérnek, illetve mennyire lesz egyenletes a kilábalás? Ezekre a kérdésekre egyelőre még nehéz választ adni, ugyanakkor az USA gazdasági folyamatainak elemzése révén bizonyos korlátok mellett levonhatók következtetések.

Az Egyesült Államok GDP-je az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal nőtt, miközben az Európai Unióban 1,7 százalékos visszaesést regisztráltak. Vagyis az USA gazdasága azzal együtt is, hogy tavaly sokkal kisebb visszaesés érte, mint az EU-t (2020 első negyedévében még nőtt is a GDP éves alapon 0,3 százalékkal, miközben az EU-ban már 2,7 százalékkal visszaesett), előrébb tart a kilábalás folyamatában. Azaz az ottani gazdasági folyamatok áttekintése tanulságokkal szolgálhat a jövő kihívásait illetően. A negyedéves gyakoriságú GDP-adatok helyett ugyanakkor érdemesebb a havi munkaerőpiaci adatot megvizsgálni, mivel az pontosabb képet ad a hónapról hónapra változó helyzetről.

A foglalkoztatottak száma az USA-ban a tavaly áprilisi mélypont (133,4 millió) óta folyamatosan – bár hónapról hónapra eltérő ütemben – növekszik, idén májusra elérte a 151,6 milliót a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Ez azonban még mindig érdemben, 7,1 millióval elmarad a járvány megjelenése előtti utolsó hónap, 2020 februárjának adatától. Vagyis, habár a gazdasági teljesítmény nagyjából már elérte a válság előtti szintjét, ez alacsonyabb foglalkoztatás mellett történt meg. Azaz a kilábalás várhatóan az EU-ban sem lesz egyenletes, a gazdasági teljesítmény is valószínűleg előbb éri el a válság előtti szintjét, mint a foglalkoztatás.

A gazdasági közbeszédben a munka­erőpiaci mutatók közül a legtöbb figyelmet általában a munkanélküliségi ráta kapja. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben előkerülnek a mutató hátrányai, amelyek az USA munkaerőpiacán remekül visszaköszönnek. A munkanélküliségi ráta az USA-ban tavaly februárban még 3,5 százalékon állt, és áprilisra 14,8 százalékra emelkedett. Ezt követően kezdett el folyamatosan csökkenni, 2021 májusáig 5,8 százalékra, ami nagyságrendileg a 2014. végi szintnek felel meg. Ez ugyanakkor megtévesztő adat, mivel a mutató nem veszi figyelembe azokat, akik az állásvesztés után kiléptek a munkaerőpiacról. Az USA-ban 2020 februárjában a 15 éven felüliek 63,3 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. Ez a ráta áprilisra meredeken, 60,2 százalékra csökkent. Vagyis sokan, akik elvesztették az állásukat a bevezetett korlátozások miatt, nem is kerestek újat. Májustól ugyanakkor ismét elkezdett emelkedni a részarányuk, majd június óta a 61,4–61,7 százalékos sávon belül ingadozott. Tehát hiába a folyamatosan javuló munkanélküliségi ráta, e mögött részben az áll, hogy a potenciális munkavállalók jelentős része változatlanul távol maradt a munkaerőpiactól. Ez hosszabb távon jelentős problémákat generálhat, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a visszasegítésükre a munkaerőpiacra. Ez a folyamat az EU-ban is megfigyelhető volt a koronavírus-járvány megjelenését követően: a bevezetett korlátozások nyomán a gazdasági visszaesés ellenére több országban is csökkent a munkanélküliségi ráta.

Fontos tényező ezenfelül a munkaerőhiány is. 2021 áprilisának végén csaknem 9,3 millió betöltetlen álláshely volt az USA-ban. Az üres álláshelyek száma mindössze két hónap alatt 1,7 millióval emelkedett történelmi csúcsára, vagyis nem csak átmeneti súrlódásról van szó a munkaerőpiacon. A vakcináció előrehaladta és a járvány visszaszorulása következtében azonban ezt már nem lehet a járványtól való félelem miatt a munkaerőpiactól távol maradókkal magyarázni. A válság során a vállalatok elsősorban az alacsonyabb képzettségű munkavállalóktól váltak meg, így most ezeket az álláshelyeket kívánják ismét betölteni. Ám ezekben az állásokban az elérhető jövedelem érdemben nem magasabb, mint a kibővített munkanélküli-segély, és ez nem ösztönzi elhelyezkedésre az állástalanokat. Ez figyelmeztetés is az uniós országok számára: a munkakereslet fellendülése idején a nagyvonalú munkanélküli-ellátások korlátozhatják a kilábalás ütemét, ezért azok felülvizsgálata szükséges.