Két és félszeresére nőtt a hűtési szezon az elmúlt fél évszázadban

A klímaváltozás a házak energiaszükségletébe is alaposan belenyúlt, míg az tagállamaiban átlagosan 21 százalékkal csökkent a fűtéses napok száma, addig a hűtési szezon 268 százalékkal nyúlt meg 1979 óta. Hasonló volt a helyzet hazánkban is, ahol a fűtés terén 12 százalékos visszaesést mértek, ugyanakkor az épületek hűtésében szintén két és félszeres emelkedést tapasztaltak – mutat rá az Eurostat friss felmérésében.

A fűtéses és hűtéses napok száma egy hőmérsékleten alapuló mutató, amit arra terveztek, hogy egy átlagos épület energiaigényét mérjék.

A kontinensen mért tüzelési szükséglet az elmúlt fél évszázadban több mint ötödével csökkent (21 százalékkal) az 1979-ben mért 3510 napos átlagról, a tavalyi 2759 napra.

Mindeközben Magyarországon 2547-re mérséklődött (12 százalékkal) a fűtéses napok száma, az ötven évvel korábbi 2893-ról.

A fűtési szezon tekintetében Finnország (5665 nap) és Svédország (5328 nap) vitte az uniós prímet. Érdekesség, hogy egy ház felmelegítéséhez közel tized annyi energiára van szükség Máltán (536 nap), ahol a legalacsonyabb volt ez az érték.

Ezzel szemben a hűtési szezon hossza több mint két és félszeresére (268 százalékkal) nőtt Európában, hasonlóan hazánkban (258 százalékkal) emelkedett 1979 óta.

Így az uniós 37-es átlag helyett a tavalyi évben már 99 volt a hűtéses napok száma, míg Magyarországon 27-ről egészen 70-ig nőttek.

A skála másik oldalát nézve viszont azt látjuk, hogy a klímás napok számában Ciprus (573 nappal) és Málta (569 nappal) járnak az élen, ezzel szemben a legalacsonyabb mutatót Írországban (0,02 nappal) és Svédországban (0,36 nappal) találták, amely alapján a helyiek számára nem létfontosságú kérdés a hűtési szezon.