Csak részben tesz eleget az Alkotmánybíróság döntésének a hulladéktörvény módosított változata a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint, mert nem rendelkezik a hulladéktulajdonosok teljes körének kártalanításáról.
Kompenzációt csak az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek kaphatnak, a költségvetési intézmények (például az iskolák), vagy a magánszemélyek nem, holott eddig pénzért válhattak meg az elkülönítetten gyűjtött papírtól, műanyagtól, fémtől, elektronikai és akkumulátor-hulladéktól.
Ezeket a módosítás szerint kereskedőnek, vagy felhasználónak sem értékesíthetik, csak a koncesszorhoz juttathatják el.
A szövetség attól tart – derül ki a közleményéből –, hogy a gyakorlatban meg sem lehet majd megvalósítani a kompenzációs rendszert az érintett anyagáramok sokfélesége, különböző minősége és keletkezési mennyisége, valamint tőzsdei árjegyzése, vagy éppen annak hiánya miatt.
Úgy véli ezenfelül, hogy a magas színvonalú közszolgáltatáshoz nem a piaci területek államosítására és mesterséges monopólium kialakítására van szükség – a tevékenységre ugyanis egyedül az állam által kijelölt koncesszor lesz jogosult –, hanem a közszolgáltatás finanszírozásának helyreállítására.
Emlékeztet, hogy néhány éve szintén színvonalnövelő céllal indult meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami koordinálása, de maga az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is úgy fogalmazott a kormánynak készített előterjesztésében, hogy
az átalakítás nem járt pozitív eredménnyel:
2018-ban a közszolgáltatók és a területet felügyelő NHKV Zrt. összesített adatai alapján 18,9 milliárd forint veszteség keletkezett, míg 2015-ben, az állami koordináció bevezetése előtt a mínusz alig volt nagyobb egymilliárd forintnál.
A módosító javaslat szerint csak évi mintegy 54 milliárd forintos többletforrással képes működni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás.
Emellett – mutat rá a HOSZ – az illegálisan lerakott hulladék felszámolását nem orvosolná a koncesszió, a feladat az önkormányzati kötelezettség marad.
A szövetség szerint a körforgásos gazdaság érdekében nincs is szükség a tervezett államosításra és koncesszióba adásra, mert ez a piaci terület példa nélküli módon működik az EU-ban.
A termékdíjas anyagáramok hasznosításának hazai koordinációját 2011-től mégis államosították, azóta pedig csökkent az újrahasznosítás aránya. 2010-ben 58,7 százalékos, 2011-ben 59,3 százalékos volt, míg az utolsó ismert, 2018-as adat szerint már csak 46,1 százalékos. A törvény mostani módosítása alapján már nem csak a tevékenység koordinációja, hanem az érintett anyagok gyűjtése és előkezelése is állami hatáskör lenne.
A HOSZ szerint a koncesszornak ráadásul semmilyen kockázata nincs, hiszen, ha veszteséges, állami támogatást kap, miközben „beláthatatlan időre majdnem egy teljes iparágat venne el a piacgazdaságból”.
Emellett óriási gazdasági erőfölényre tenne szert, az alvállalkozói és a hazai hulladékhasznosítók pedig teljesen ki lennének neki szolgáltatva.
Koncesszió csak olyan területen tud eredményesen működni, ahol adott tevékenységre nincs elég piaci szereplő, de ma Magyarországon az ITM adatai alapján közel 750 hulladékkereskedő, s 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes van
– közli a HOSZ.
