Az MNB négy közgazdásza – Bécsi Attila, Varga Márton, Lóga Máté és Kolozsi Pál Péter – elkészítették az alig egy-két éve mozgásba lendült magyar zöldkötvénypiac első áttekintését, és a nemrég közölt összefoglaló szerint ez az új terméktípus villámgyorsan szép forgalmat, magas minőséget és szerteágazó hatásokat ért el.
A zöldkötvények növekvő népszerűségnek örvendenek a kibocsátók és a befektetők közt is, hiszen fenntarthatósági célokat finanszíroznak, amelyekre világszerte egyre többet költenek a vállalatok és az államok, és a magas kereslet a kibocsátók számára olcsóbbá teszi őket, mint a normál, nem zöldkötvényeket. A tanulmány azt találta, hogy 2022 februárjáig 536 milliárd forint értékben bocsátottak ki Magyarországon zöldkötvényt, ez a teljes vállalati piac mintegy 10 százalékát tette ki, ami messze az 3,5 százalék körüli átlaga felett van.
A 141 milliárd forintnyi magyar zöldjelzálogkötvény ennek a piacnak a 8,7 százalékát teszi ki az 1,2-es európai átlaggal szemben. Nem szabad elfelejteni persze, hogy a magyar vállalati kötvénypiaci forgalom felívelése is csak nemrégiben kezdődött. A nagy különbséget a magyar és az európai arány között az magyarázza, hogy a vállalati kötvények Magyarországon – az MNB ösztönzésére – csak az utóbbi két évben váltak gyakori finanszírozási eszközzé, a jelzálogkötvény-kibocsátások azonban már jóval régebb óta megszokottak.
A magyar és az általános értelemben vett uniós zöldkötvények kibocsátóinak összetételében más jelentős különbségek is mutatkoznak a jelen állás szerint.
Az EU zöldkötvénypiacán a legjelentősebb kibocsátói szektor 38 százalékos részesedéssel a pénzügyi és biztosítási tevékenység, amit 30-cal az áram- gáz-, gőz- és légkondicionálási szolgáltatók követnek. Az utóbbiban Magyarországon nem volt kibocsátás, az előbbi részesedése nálunk is erős, 30 százalék.
Itthon a legnagyobb kibocsátók az ingatlantevékenységgel foglalkozó cégek 35 százalékos részesedéssel, ami az EU egészét tekintve csak 15 százalékos súlyú. (A jelentős részvétel ugyanakkor nem indokolatlan, hiszen az EU-ban az épületek fogyasztják az energia 40 százalékát, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százalékáért felelősek.) A feldolgozóipar nálunk 17, az EU egészében csak 11 százalékot tesz ki, és az unióban másutt pedig hiányzik a nálunk 11 százalékos részesedésű építőipar (igaz, hogy ez egyetlen cég kibocsátásából származik Magyarországon is).
A tanulmány szerzői számba vették azt is, hogyan mérik a magyar zöldkötvény-kibocsátók az így finanszírozott beruházások fenntarthatósági hatását, illetve a vállalat struktúráján belül milyen szervezeti megoldásokkal biztosítják a fenntartható működést.
Általában véve az ENSZ 17 fenntartható fejlődés célja (SDG-k) közül a 7. a legnépszerűbb: mindenki számára biztosítsunk megfizethető, megbízható, fenntartható, modern energiát. A teljesítmény mérésére a legtöbb kibocsátó olyan jelentéseket alkalmaz, amelyek a környezetszennyezés megelőzését, az energiahatékonyságot, a tiszta szállítást és a víz- és szennyvízmenedzselést veszik számba.
A magyar zöldkötvény-kibocsátók a fenntarthatóság szervezeti értelemben vett tudatosságának tekintetében sem vallanak szégyent.
A vállalati tudatosság terén a hét érintett szektorból négy magas, kettő pedig átlagos minősítést ért el, egyedül a holding cégek kategóriájában van javítanivaló ezen a téren – összegeztek a szakértők.
