Csupán félgőzzel működtek tavaly a hazai léüzemek
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előzetes adatai szerint körülbelül 400 ezer tonna volt a tavalyi almatermés – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a szervezet alelnöke. Mint emlékeztetett, 2018-ban bő volt a termés, a KSH adatai szerint 678,8 ezer tonna, ebből 470 ezer tonnát vásároltak fel a léüzemek.
A tavalyi termésből csupán feleannyi, 230–240 ezer tonna került a feldolgozókhoz,
ami azt jelenti, hogy a 2019-es szezonban a léüzemek a kapacitásuk felén működtek.
A tavalyi szüretből mintegy 100–120 ezer tonna étkezési alma a FruitVeB szerint szűken elég a hazai piacra. Az almafogyasztás ugyanis a hivatalos statisztika szerint fejenként 11-12 kiló, összesen 110-120 ezer tonna évente, de a terméktanács
az egyéb csatornákon a háztartásokba kerülő gyümölccsel együtt 140-150 ezer tonnára becsüli a magyar lakosság étkezésialma-igényét.
A FruitVeB információi szerint a kereskedők körülbelül 20 százalékkal kevesebb almát vásárolnak az ebben az időszakban szokásosnál. A drágulás miatt kisebb mennyiséget vesz fel a piac.
Az évi körülbelül 20 ezer tonna export mellett az egyéb feldolgozók – például a pálinkafőzdék – általában 50-60 ezer tonna almát vásárolnak fel.
Apáti Ferenc szerint ez a tavalyi termésből csak a szokásos mennyiség fele lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor magas a léalma ára, akkor az egyéb feldolgozók nem vásárolnak, és ez a pálinkaüzemekre kifejezetten jellemző – nemcsak az alma, hanem más gyümölcsök esetében is.
Ha olcsó a gyümölcs, bevásárolnak, és készletezik a pálinkát. Más kérdés, hogy a készlet finanszírozása többletköltséggel jár.
További részletek a Világgazdaság hétfői számában
