Magyar gazdaság

Csupán félgőzzel működtek tavaly a hazai léüzemek

Lényegesen kisebb volt a tavalyi almatermés a 2018-asnál, így a léüzemek az előző évi mennyiségnél körülbelül 50 százalékkal kevesebbet vásároltak fel. Az étkezésialma-készletek is szűkösebbek, egyelőre nincs tárolási probléma.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előzetes adatai szerint körülbelül 400 ezer tonna volt a tavalyi almatermés – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a szervezet alelnöke. Mint emlékeztetett, 2018-ban bő volt a termés, a KSH adatai szerint 678,8 ezer tonna, ebből 470 ezer tonnát vásároltak fel a léüzemek. A tavalyi termésből csupán feleannyi, 230–240 ezer tonna került a feldolgozókhoz, ami azt jelenti, hogy a 2019-es szezonban a léüzemek a kapacitásuk felén működtek.

A tavalyi szüretből mintegy 100–120 ezer tonna étkezési alma a FruitVeB szerint szűken elég a hazai piacra. Az almafogyasztás ugyanis a hivatalos statisztika szerint fejenként 11-12 kiló, összesen 110-120 ezer tonna évente, de a terméktanács az egyéb csatornákon a háztartásokba kerülő gyümölccsel együtt 140-150 ezer tonnára becsüli a magyar lakosság étkezésialma-igényét. A FruitVeB információi szerint a kereskedők körülbelül 20 százalékkal kevesebb almát vásárolnak az ebben az időszakban szokásosnál. A drágulás miatt kisebb mennyiséget vesz fel a piac.

Az évi körülbelül 20 ezer tonna mellett az egyéb feldolgozók

– például a pálinkafőzdék – általában 50-60 ezer tonna almát vásárolnak fel, Apáti Ferenc szerint ez a tavalyi termésből csak a szokásos mennyiség fele lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor magas a léalma ára, akkor az egyéb feldolgozók nem vásárolnak, és ez a pálinkaüzemekre kifejezetten jellemző – nemcsak az alma, hanem más gyümölcsök esetében is. Ha olcsó a gyümölcs, bevásárolnak, és készletezik a pálinkát. Más kérdés, hogy a készlet finanszírozása többletköltséggel jár.

A léalmaárak kilogrammonként 37 és 39 forint között mozogtak a szezonban, ami a tavalyi 18 forintos ár több mint duplája, de a többéves, 26–28 forintos átlagárnál is magasabb. Az étkezési alma nettó termelői ára tárolás, válogatás, csomagolás nélkül 100-110 forint volt kilónként. A bolti árak fajtától és csomagolástól függően a 200 és 500 forintos ársáv felső részében, 350 forint fölött mozognak, akcióban fordul elő 250 forintos ár. A 2018-ban a hűtőházakba került étkezési alma készletezésével szemben a mostani készleteknél tárolási problémák egyelőre nincsenek – mondta Apáti Ferenc.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet almapiaci jelentése – szakértői véleményekre hivatkozva – a FruitVeB előrejelzésénél több, 450 ezer tonna termésről ír. A jelentés a tavalyi év első tíz hónapjának külkereskedelmi adatait is idézi, amelyek szerint a fogyasztásra szánt friss étkezési alma külkereskedelmi egyenlege pozitív maradt annak ellenére is, hogy az 35 százalékkal, 9,1 ezer tonnára nőtt, míg az export 17 százalékkal, 11,9 ezer tonnára csökkent. Az ipari alma külkereskedelmi egyenlege ugyanakkor negatívra változott a vizsgált időszakban: a behozatal 3,1 ezerről 23,8 ezer tonnára nőtt, miközben az export 15 százalékkal 10,8 ezer tonnára csökkent.

Kisebb európai készletek

Az EU almatermése az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékkal, 10,5 millió

tonnára csökkent 2019-ben – idézte a Világ Alma és Körte Szövetségének adatait

a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A visszaesés elsősorban a lengyelországi terméskiesés következménye, ahol 44 százalékkal, 2,71 millió tonnára esett a betakarított alma mennyisége. A lengyelországi készlet 34, az európai pedig 13 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. | vg

 

almatermés Apáti Ferenc FruitVeB étkezési alma léalma
Ezek is érdekelhetik