Mivel az országúti közlekedésben számos akadályba ütköznek a mezőgazdasági termelők, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) olyan javaslatcsomagot állított össze, amelynek elfogadása esetén leküzdhetők a mezőgazdasági járművek közlekedésében fennálló problémák. A NAK példaként felhozza, hogy
a lassú járművek sok bosszúságot okoznak az autósoknak, de szerinte az autósoknak is érdemes figyelembe venniük, hogy a mezőgazdasági munkát végző gazdák gondoskodnak a nélkülözhetetlen élelmiszerről.
A NAK egyik indítványa a mezőgazdasági termőterületen felrakodott ömlesztett áru, mezőgazdasági termények esetén alkalmazott súlytolerancia emeléséről és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) módosításáról szól. A hatóság az agrárkamara tapasztalatai szerint magas bírságot szab ki arra a járműre, amely a megengedett súlynál többet visz.
A szállítandó termények sok esetben a termőföldön kerülnek a szállító járművekre, ahol mérlegelés híján csak úgy teljesíthető a jogszabály által előírt határérték, ha alulméretezik a szállítandó termék tömegét,
mivel annak fajtájától és például a víztartalmától nagyban függ a fajsúlya és így a térfogattömege. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy – a nemzeti tengelysúlymérő rendszer működésbe állítása mellett – a már beharangozott tűréshatároknál lényegesen alacsonyabb tömegtúllépési mértékeket határoztak meg a döntéshozók, s ezek vonatkoznak a termőföldön mező- és erdőgazdasági tevékenységet végzőkre is. Ezáltal a termelőkre tetemes többletköltség nehezedik, és – az alulméretezett szállítmány miatt – nagyobb áruforgalmat kell lebonyolítaniuk az utakon.
A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendelet szerint 2018. június 30. után a szállítmány tömegének mindössze 1 százalékos túllépése lehet szankciómentes. A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy például konténerszállító gépjárművek esetében túllépjék az általánosan meghatározott 40 tonnás maximális össztömeget.
A NAK ennek analógiájára kezdeményezi, hogy a mezőgazdasági termőterületen ömlesztve felrakodott terményt szállító gépjárművek esetében is legfeljebb 5 százalékig túl lehessen lépni a súlyhatárt.
Azt építenék be a kormányrendeletbe, hogy a mezőgazdasági termelőknek általános jogszabályi mentességük legyen, ha a berakodás helyén nincs lehetőségük mérlegelésre, vagy a mérlegelés csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lenne elérhető.
A NAK szerint emellett az EKÁER működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a visszaélések csak bizonyos nagyobb értékű termékek láncolatos értékesítésénél jelennek meg, de például a szerződéses kapcsolaton alapuló közvetlen feldolgozóipari beszállításoknál nem figyelhető meg adóelkerülés.
Az adminisztrációs többletteher viszont jelentősen megnehezíti a gazdálkodók tevékenységét. A NAK ezért azt javasolja, hogy a zöldborsót, zöldbabot, csemegekukoricát és ipari almát, mint a feldolgozóipar számára nagy mennyiségben termelt növényi termékeket, vegyék ki a kockázatos termékek köréből.
A köztestület számításai szerint ezek a kivételek csaknem 1 millió tonna feldolgozóipari zöldség és gyümölcs szállítása esetén nyújtanának jelentős adminisztratív könnyítést a gazdálkodóknak.
