Az élelmiszerellátás bizonytalansága már a koronavírus-járvány kitörése előtt is közel 2 milliárd embert fenyegetett világszerte. A pandémia miatti ellátásilánc-problémák csak súlyosbították a helyzetet – vezette fel a témát elemző cikkében a Business Insider.
Az ellátási problémák egy szomorú példája volt, hogy a tejtermelőknek több ezer liter tejet kellett kiönteniük, mert nem volt lehetőség a pasztőröző üzemekbe eljuttatni, és így az élelmiszerboltok polcaira sem kerülhetett fel.
Ugyanakkor pontosan fel lehet göngyölíteni, hogyan és miként akadt el az ellátási lánc.
Az egyik fő ok meglepő módon az iskolák bezárása volt. Mivel a diákok otthon tanulnak, így nem volt szükség nagy mennyiségben kis méretű tejesdobozokra, melyek főleg emiatt készülnek. A gyártóknak ugyanakkor nem volt kapacitásuk arra, hogy gyorsan áttérjenek a gazdaságosabb kiszerelésű és az otthoni felhasználás szempontjából sokkal inkább fogyasztóbarát kancsókra. Miközben a tejüzemek iskolai szerződései szüneteltek, a tehenek tovább termelték a tejet.
Hasonló helyzet játszódott le az éttermek bezárása és a hústermelés összefüggésében is. A szarvasmarha-tenyésztők a csúcskategóriás, drága húsfajtákat nem tudták étteremláncoknak értékesíteni. Ugyan a veszteség minimalizálása érdekében szupermarketekbe került a mennyiség nagy része, ezen a csatornán keresztül jóval a megszokott hozam alatt tudták csak eladni a termékeiket.
Azt láttuk, hogy a fogyasztói viselkedés megváltozása rendkívül látványosan áramlik végig a teljes ellátási láncon
– mondta Deborah Perkins, az ING globális élelmezési- és agrár üzletágának vezetője.
Ez azt jelenti, hogy a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedők részéről egyaránt gyors reagálásra van szükség egy ilyen piaci helyzetben
– tette hozzá.
A szakértő szerint az ellátási lánc eddigi kulcsszava a „forgathatóság” volt, amit érdemes lenne a „precizitás”-ra cserélni. Az ellátási lánc pontos áttekintése megmutathatja, és elkerülheti a sebezhetőségeket. Az agrár ellátási láncok esetében a fenntarthatóság, a méretezhetőség és az ellenálló-képesség megteremtése a legfontosabb, nemcsak a járvány, hanem az éghajlatváltozás kihívásai miatt is.
Mi a precíziós mezőgazdaság, és miért fontos?
A precíziós mezőgazdaságot úgy kell elképzelni, hogy az adat- és elemzésalapú döntéshozatalt, és az ehhez köthető üzleti szemléletet meghonosítsuk a mezőgazdaság területén.
Az inputok összegyűjtésének és mérésének gyakorlata rendkívül fontos, hiszen ezek segítségével a lehető legtöbbet tudjuk kihozni a talajból, a magokból, az öntözésből, vagy épp a műtrágyából, és így az időjárás és a tárolás kihívásainak figyelembevételével és a hulladékképződés minimalizálásának szándékával maximalizáljuk a hozamot.
Az ENSZ becslései szerint világszinten az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek egyharmada hulladékként végzi. A termesztett zöldség és gyümölcs fele nem fogy el. Az iparosodott országokban ez gyakran a fogyasztói pazarlásnak és a kiskereskedelmi szintű rangsorolásnak köszönhető. A fejlődő országokban pedig a hűtési és tárolási létesítmények hiányosságaira vezethető vissza ugyanez.
Az iparosodott országokban 680 milliárd dolláros, a fejlődő országokban pedig 310 milliárd dolláros veszteséget okoz az élelmiszer-pazarlás.
Előrejelzések alapján a Föld népessége 2050-re 9,7 milliárdra fog növekedni, ami a globális élelmiszertermelés megduplázását igényelné akkor, ha a jelenlegi hatékonyságon nem változtatunk gyökeresen.
Deborah Perkins azt vallja, hogy az élelmiszer-termesztésnek, -tárolásnak és -elosztásnak egyaránt precízebbé kell válni a világ magas- és közepes jövedelmű országaiban egyaránt. Ezekben az államokban a technológiai innováció történelmileg is hozzáférhetőbb, és most is nagyobb arányban rendelkezésre áll.
Az adatokhoz – és annak gyűjtéséhez és elemzéséhez – való hozzáférés világszerte mindenhol növekszik, érdemes lenne ezt az agrárium területén is kamatoztatni.
Az attitűdök változása azonban nemcsak a járványban keresendő. A Market Insider felmérése alapján a környezettudatosság és a fair trade áruk előtérbe kerülése miatt a helyi eredetű élelmiszerek iránti kereslet 2014 és 2019 között megduplázódott.
A pandémia rávilágított arra, hogy sok területen nagyon is globálisak az ellátási láncaink
– hívta fel a figyelmet Perkins.
Amikor nem tudunk kritikus berendezésekhez, kulcsfontosságú eszközhöz jutni, akkor mindig előkerül a lokalizáltabb ellátási láncok kialakításának lehetősége
– zárta gondolatait az ING szakértője.
