Hatással volt a koronavírus-járvány a hazai mezőgazdasági termelésre és az élelmiszeripari termékek előállítására, de összességében az ágazat a tavalyi, rendkívüli időjárási körülményekkel és állatbetegségekkel is nehezített évben jól reagált a pandémia gazdasági és társadalmi hatásaira – derül ki az OTP Agrár szakértőinek elemzéséből.
A járvány hatásai nem megkerülhetők – állapították meg, emlékeztetve arra, hogy már a pandémia kezdetekor, 2020 tavaszán is az volt a véleményük, hogy a koronavírus-járvány az élelmiszer-gazdaságra közel sem fog annyira negatívan hatni, mint a többi nemzetgazdasági ágra.
Voltak veszélyek, egy-egy gazdaságnál súlyosabb válság is kialakulhatott, ám a szokatlan helyzetben lehetőségek is adódtak.
A leginkább jellemző kockázatok, illetve negatív hatások között említették az alapanyagok beszerzésekor és a termékértékesítéskor felmerülő logisztikai problémákat, a járványügyi szigorításnak való megfelelés miatti költségnövekedést, a főleg a kisebb vállalkozásoknál fellépő likviditási gondokat, valamint a kertészetben, a vetőmag-termelésben és egyes tehenészetekben fellépő munkaerőgondokat, amelyeket a vendégmunkások távolmaradása okozott. A betegség miatt kiesők hiánya főként a családi gazdaságokban okozott gondot.
Ám a pandémia következményeként új lehetőségek is nyíltak – áll az elemzésben. Így például egyes termékpályákon termelőiár-emelkedéseket generált a járvány, nőtt a magasabb feldolgozottságú és a csomagolt – magasabb hozzáadott értékkel gyártott – termékek iránti kereslet, ami segítette a termékpályák tisztulását, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását.
Szintén pozitívum, hogy
észszerűsödött az élelmiszerlánc logisztikája, és a járvány az egész világgazdaságban segítette az online megoldások, a digitalizáció, az automatizáció térnyerését – ez pedig a hazai mezőgazdaság fejlődése szempontjából is kulcskérdés.
Az elemzés szerint már az elmúlt év elején lehetett számítani arra, hogy ha a járványon kívüli egyéb sokkhatás nem éri az ágazatot, az élelmiszer-gazdaság kibocsátása a tavalyi szint körül fog alakulni. Ám az is várható volt, hogy kisebb átrendeződés következik be az egyes szereplők közt. A mezőgazdaságban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságok a nyertesei lehetnek ennek a helyzetnek, a kicsik közül viszont több csődbe mehet. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az integrációktól független kisebb termelők nem tudják az inputjaikat úgy előfinanszírozni, mint a nagyok.
Az élelmiszer-feldolgozóknál – bár kisebb mértékben – szintén várhatók voltak hasonló mérethatások, a kisebb üzemeket itt is jobban megviselhetik a finanszírozás gondjai. Esetükben azonban differenciáló tényező az addigi piaci orientáció is: azok a feldolgozók, amelyek a közületek, éttermek kiszolgálására építették piacstratégiájukat, sokkal nehezebb helyzetbe kerültek, mint azok, amelyek az áruházláncok számára szállítottak.
Az előzetes optimizmusnak az is oka volt, hogy
az agrár-élelmiszergazdaság, ezen belül pedig különösen a mezőgazdaság, már hozzászokott az egyes években jelentkező – elsősorban az időjárási hatások miatt kialakuló – krízisekhez.
Nagyvonalú becslés szerint: ha egy kritikus természeti, időjárási hatású év negatív következményeit 100 egységnek vesszük, a pandémia hatása az ágazatra nem fogja elérni az 50-et – érzékeltették a szakértők az időjárási anomáliák jelentőségét az ágazatra.
A járvány negatív hatásainak kezelését, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar folyamatos működését nagyban segítették az időben meghozott kormányzati intézkedések, mint a Vidékfejlesztési program pályázatainak támogatása, a likviditási gondok enyhítése és a foglalkoztatás fenntartása – áll az elemzésben. Az is fontos tényező az agrár-élelmiszergazdaság társadalmi megítélésében, hogy a legtöbben egy ilyen válsághelyzetben döbbennek rá, mennyire fontos egy ország számára a minél nagyobb arányú élelmiszer-önellátottság elérése.
Sőt, hasonló nemzeti érdeknek tekinthető az élelmiszer-termeléshez szükséges inputok hazai előállítása is – szögezték le az OTP szakértői. Magyarország – adottságai okán – képes erre, sőt, azoknak az országoknak is segítségére lehet, amelyek nem tudják ezt megtenni.
Ellenszélben is átlagos év
A hazai agrárgazdaság elmúlt évi teljesítménye a pandémia ellenére megfelelt az OTP Agrár szakértőinek korábbi – mérsékelten optimista – várakozásainak. A tavalyi év eredményeinek értékelésekor érdemes felidézni, hogy a 2020-as év időjárási szempontból igen változatosnak bizonyult, de összességében jóval kedvezőtlenebb volt a megelőző évinél. A súlyos aszályon kívül a belvíz és a tavaszi fagyok is jelentős károkat okoztak a növénytermesztésben. Az állattenyésztési ágazatok helyzetét járványok (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) nehezítették.
