Korábban az volt a gyakorlat, hogy a hazai búzapiac követi a világpiaci árakat, de ez tavaly megváltozott 

– mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte ez annak a következménye volt, hogy a termelők tartották az árujukat, és mivel a malmok őrlési kényszerben vannak, a piacon lévő kevés búzához képest nagy keresletet támasztottak, így 

a magyar belpiaci ár a világpiaci, illetve a környező országokban kialakult adásvételi szint fölé emelkedett. 

Ahogyan tavaly, úgy az idén is magasabb áron dolgoznak a malmok, mint a régióban bárhol – tette hozzá.

Szerény haszon

A kereskedők most a hazai árakkal nem tudnak megjelenni a nemzetközi piacon, jelenleg az általuk vásárolt búzát – szerény haszonnal – a malmoknak adják el. A párizsi árutőzsdén, a Matifon tonnánként 125-130 ezer forintnak megfelelő ár a maximum, de Lakatos Zoltán szerint ezen az áron nem jut itthon megfelelő minőségű kenyérgabonához, azokat itthon 135-140 ezer forintos áron lehet megvásárolni. A magyar búza számára a legnagyobb piacot jelentő olaszországi vevők egyelőre nem aktivizálták magukat, pedig a déli országrészben az aszály ott is nagy pusztításokat végzett.

20210805 SzombathelyFotó: Unger Tamás UT Vas NépeRiport a búza árának emelkedéséről.
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe

Árfelhajtó aszály

A búzapiacon jelenleg árfelhajtó tényező az Európa déli részét sújtó aszály, illetve hogy Kelet-Magyarországon soha nem látott katasztrofális állapotban vannak a kukoricatáblák, és a napraforgónál is látszik, hogy a fele termés elveszett. „Ezért a termelők most úgy vannak vele, hogy a búzából kell pénzt csinálniuk” – jelentette ki Lakatos Zoltán. 

Ez veszélyes játék, mert az ukrán búzaszállítások szerinte egy hónapon belül nagyobb ütemben be fognak indulni, kamionban és vasúton egyaránt. 

A Hajdú-Gabona már előzetes kereskedői ajánlatokat is kapott erről.

„Szerintem az ukrán áru importjában több lehetőség van, mint a gabonaexport-bejelentési kötelezettséggel és állami elővásárlási joggal történő korlátozásában” – mondta, mindezt azzal magyarázva, hogy az idei, a malmok számára őrlési nehézséget okozó, nagyon magas sikértartalmú búzát így keverni lehet a lágyabb terménnyel, ami könnyebbé tenné a feldolgozást, vagyis Kelet-Magyarországon megvan az igény, hogy jöjjön búza Ukrajnából.

Radioaktív fertőzéstől mentes

Az ukrán import esetében ugyanakkor nagyon fontos, hogy csak az egészséges, radioaktív fertőzéstől mentes és poloskaszúrtmentes, nem genetikailag módosított terményt szabad befogadni, amelynél a többi minőségi paraméter is rendben van – nyomatékosította. Az ukrán búzaszállítmányok szerinte 5-10 százalékkal olcsóbban tudnak bekerülni a magyar piacra, és valószínűleg némileg lejjebb viszik a hazai árakat is.

A termelők 130-135 ezer forint közötti árajánlatokról számolnak be

– mondta a VG-nek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Szerinte az elmúlt egy-két hétben nem történt nagyobb változás. Amennyiben a műtrágya- és gabonaszállítások valóban elindulhatnak a tengeren Ukrajnából, az nyilván mérséklő hatással lesz az árakra. 

Beárazott megállapodás

Miközben az aszály és a költségemelkedés nyomása egyre erőteljesebb, a tőzsdéken mérséklődnek a búzaárak. Ez annak a következménye, hogy 

a piacok beárazták az ukrajnai exportmegállapodást 

– írta az Agroképen megjelent cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Bizonytalanságot jelent a piacon, hogy a kereslet általános csökkenésére lehet számítani, annak mértéke ugyanakkor kérdéses. 

A szakértő idézi az USDA előrejelzését, amely szerint a globális búzatermelés 2022–23-ban 1,8 millió tonnával, 771,6 millió tonnára csökken, amivel szemben a 2022–23-as globális fogyasztás 1,4 millió tonnás, 781,5 millió tonnára történő visszaesése áll, amit az alacsonyabb takarmányozás okoz, de a világ így is többet fogyaszt, mint amennyi terem. Fórián Zoltán előrejelzése szerint így a csökkenő árperiódus a nyárral együtt véget ér majd.