A Tisza-kormány első gazdasági korlátozása: megszólalt a debreceni BMW és az egyik legnagyobb magyar gyár Kapitány István tervéről – egyértelmű üzenetet kapott az ipartól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Tisza-kormány tervezett intézkedése a harmadik országból érkező vendégmunkások kitiltásáról kimondottan kellemetlenül érinti Magyarország több meghatározó vállalatát. Ilyen például a több ezer külföldi operátort alkalmazó Master Good vagy a hig tech és autóipari nagyvállalati szektor, így a BMW is.
A vendégmunkásstop veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot, emiatt a kormányhoz fordul több szervezet is. Kapitány István gazdaságfejlesztési miniszter még május elején jelentette be a Tisza-kormány első gazdasági korlátozását.
„Felülvizsgáljuk a vendégmunkások jogi szabályozását, és június 1-jétől felfüggesztjük a vendégmunkások behozatalá” – közölte akkor. Hogy ez pontosan hogyan fog történni, az nem világos. Az idegenrendészeti törvény eleve egyértelműen rögzíti, hogy vendégmunkások kizárólag a magyar állam által elfogadott
- időtartamban,
- meghatározott célból,
- jogcímen
- és feltételek teljesülése esetén
- tartózkodhatnak Magyarországon.
- A foglalkoztatásukra csak abban az esetben kerülhet sor, ha magyar munkavállalók nem állnak rendelkezésre az adott munkakör betöltésére.
Egy legutóbbi, 2025-ös módosítás szerint a beruházások üzembe helyezése érdekében lehetővé vált vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása, ha munkavállalásuk előzetes csoportos jóváhagyással történik.
A foglalkoztatásuk kizárólag a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évig tarthat. A magyar munkaerő védelmét szolgálja, hogy e munkavállalók száma is beleszámít a Magyarországon egyidejűleg alkalmazható vendégmunkások létszámkvótájába.
Ha ezt a lehetőséget felfüggeszti a Tisza, az éppen a beruházások kapcsán okozhat problémát. Azért sem teljesen világos, miért sürgető ez a korlátozás az új kormánynak, mert a harmadik országból érkező munkavállalók aránya Magyarországon a legalacsonyabb a visegrádi országok között.
A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban mindössze 2,8 százalék, míg Szlovákiában 4,3 százalék, Lengyelországban 6,8 százalék, Csehországban pedig 16 százalék.
Vendégmunkások nélkül nem megy
Bárány Péter, a Master Good tulajdonosa és cégvezetője a gazdasági migráció tervezett felfüggesztése kapcsán a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: mivel a munkabér mellett a közvetítés költségeit, a szállást és részben az étkezést is a foglalkoztatónak kell állnia, a vendégmunkás-foglalkoztatás drágább, így számukra előnyösebb lenne a magyar munkavállalók alkalmazása.
A hazai munkaerőpiacról azonban nem tudják kielégíteni a szükségleteiket, mert a Magyar-kormány által emlegetett munkaerő-tartalékhoz tartozó emberek tapasztalataik szerint nem kívánnak a 24 órás odafigyelést igénylő állattenyésztésben vagy a vágóhidakon dolgozni.
Ez azonban csak az egyik gond, a másik súlyos probléma, hogy demográfiai okok miatt a magyar munkaerőpiac évi 1 százalékkal szűkül, így addig, amíg a robotizáció eléri azt a szintet, hogy az állatok mellé és a vágóhídi munkára ilyen megoldást lehessen alkalmazni, szükség van a harmadik országbeli munkaerőre.
Úgy tűnik, az agrártárcát vezető Bóna Szabolcs érti az élelmiszer-gazdaság problémáját, és nyilatkozatai szerint azt tartaná célszerűnek, hogy ahol szükséges, kapják meg a kvótát a cégek.
Kapitány István gazdasági miniszter azonban miniszteri meghallgatása óta nem nyilatkozott a kérdésben. Hallgatása mértékadó gazdasági szereplők szerint leginkább talán annak tudható be, hogy a Tisza-kampányban óriási hangsúllyal belengetett vendégmunkásstop visszavonása egyelőre nem látszik politikailag vállalhatónak.
Céges körökben viszont abban bíznak, hogy az intézkedést ideiglenesnek szánják.
A debreceni BMW nem örül
Nem váltott ki osztatlan lelkesedést a tervezett intézkedéscsomag a BMW-nél sem, ahol a cég stratégiájához tartozik a világ különböző tájain lévő üzemeik dolgozóinak más országbeli üzemekben történő foglalkozatása.
Így például a BMW kínai és mexikói gyárának munkavállalói is ott vannak azon tucatnál is több nemzetnek a fiai és leányai között, akik részt vettek, illetve folyamatosan részt vesznek a debreceni projekt megvalósításában, és a gyár működtetésében.
Mindezekért cserébe a debreceni projekt életre hívásában, működtetésében érdemeket szerzett magyar szakembereknek – a know-how-t velük együtt kidolgozó és továbbfejlesztő külföldiekkel együtt – az is a dolguk, hogy a debreceni minta szerint működő gyárak (köztük németországi projektek) elindításában, megvalósításában közreműködjenek.
Hans Peter Kemser a BMW Debrecen elnök-vezérigazgatója ennek kapcsán úgy nyilatkozott: a BMW globális cégként mindig is használja azt a tudást, amit az autóipari konszern egyes gyáraiban nemzetközi networking alapján raknak össze. Kiemelte, a BMW globális cég, és a debreceni gyár a Neue Klasséhoz kötődő tudásexport révén is globális szereplő lesz.
Ám ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a magyarországi gyárban is indokolt és szükséges a legkülönbözőbb országokból érkező munkavállalók jelenléte.
„Fontos számunkra, hogy a BMW hálózatából érkező kollégák az itteni munka végeztével a magyarokkal és az itt szerzett tudással együtt térjenek vissza elindítani saját gyáraikban ezt a programot. Ez teljesen indokolt, ugyanis az új autók piacra dobását lehetővé tevő tudás más országokbeli kollégákhoz is kötődik, így az a tudás, ami itt létrejött, azoké az országoké is, ahonnan ők érkeztek” – fejtette ki a debreceni BMW vezére.
Kínai akkugyár: szükségük lesz vendégmunkásokra a termeléshez
A BMW akkumulátorszükségleteinek kielégítésére idetelepült kínai EVE Power, úgy tűnik, szeretné elkerülni a vendégmunkások körüli konfrontációt. Már többször is kommunikálta, hogy debreceni gyárában év végéig 400-ra kívánja felfejleszteni dolgozói létszámát, és ebben 93 százalékban magyar munkavállalókra számít.
A „maradék” 7 százalék nagy valószínűséggel olyan kínai munkavállaló lesz, aki alkalmas arra, hogy az új egységet beüzemelje, elindítsa, illetve az új kollégákat megtanítsa az akkumulátorgyártás csínjára-bínjára.
A vállalat jelenleg a Kovács Ádám, közkapcsolatokért felelős vezető által jegyzett közlemény szerint a magyarországi k+f háttér felfejlesztésére koncentrál, a termelés megkezdése pedig jövő évre datálható, vagyis,
minden valószínűség szerint néhány gazdasági migráns behozatalára az ominózus június 1-jei határidőt követően is szükség lesz.
Időközben a legtöbb vitát kiváltó kínai akkumulátoros cég, a CATL már el is indította egy akkumulátor-összeszerelő egység termelését, az ebben esetlegesen alkalmazott kínai munkavállalók számáról azonban nincsen információ.
Szerettük volna megkérdezni a céget a vendégmunkásstopról, de azt a választ kaptuk, hogy nem kívánnak élni a nyilatkozási lehetőséggel. A céghez közel álló forrásból viszont úgy értesültünk, ez majd akkor lesz számukra érdekes, ha elindul a cellagyártás, ám jelenleg még a használatbavételi engedélyek megszerzésére koncentrálnak.
Mivel az eljárás elhúzódhat – különösen annak fényében, hogy a Magyar-kormány e tekintetben is minden eddigit felülmúló szigort ígér –, a termelés megindulásának pontos időpontja jelenleg nem meghatározható.
Az egyetemeket is érintheti a vendégmunkásstop
Érdekes kérdéseket feszeget a gazdasági migráció teljes tiltása az egyetemek felől nézve. Az egyetemi oktatók teljes mentességet élveznek a gazdasági migrációt jelenleg is nagyon szigorúan szabályozó törvények alól. A külföldi oktatók aránya a harmadik országbeliekkel együtt is mindössze 1-2 százalék. Itt tehát nem okozhat gondot a tervezett intézkedés.
Más a helyzet viszont az egyetemi hallgatók esetében, aki között jelenleg 45 ezer a külföldi diák, több mint hatezren a Debreceni Egyetemen vannak, de mintegy négyezren tanulnak közölök a Semmelweisen, illetve a Szegedi Tudományegyetemen is. Ők teszik ki a teljes hallgatói létszám 19 százalékát, de például az orvoskarokon arányszámuk ennél is magasabb.
Jelenleg heti 30 óra erejéig ők is egyszerű adminisztráció mellett vállalhatnak munkát, ami nagyon is fontos, hiszen sokuk nem lenne képes enélkül fenntartani az ittlétét, illetve finanszírozni tanulmányait. Ebben a körben a harmadik országból érkezők száma felülreprezentált, itt a teljes tiltás azzal járhat, hogy
kénytelenek abbahagyni tanulmányaikat, és elhagyni az országot.
A passzív fél éven lévő hallgatók helyzete egyébként már most is kellőképpen hátrányos, ők ugyanis gyakorlatilag most sem vállalhatnak munkát a halasztás ideje alatt, így az ő esetükben nemhogy a szigorítás nem indokolt, de inkább könnyítések bevezetése lehetne kívánatos.
