Amióta mért meteorológiai, azon belül csapadékadatok rendelkezésre állnak,
az idei volt a legszárazabb év Tokaj-Hegyalján
– mondta a VG érdeklődésére Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Az viszont változó, hogy egy-egy ültetvényt mennyire viselt meg az aszály, a vízhiány következményei a terület adottságaitól függnek. Az a tapasztalat, hogy a mélyebb termőrétegű területeken levő, idősebb ültetvényeket kevésbé, a sziklapadon települt vagy fiatalabb ültetvényt viszont jobban megsanyargatta a szárazság, így a termelői termésveszteségek is nagy szórást mutatnak. Ennek borvidéki mértékéről azonban csak az egyébként Hegyalján összesen 5300 hektáron folyó szüret befejezése után lesz pontos adat.
Az viszont bizakodásra ad okot, hogy a minőség nagyon jó. A száraz fajták szedése már javában tart, sőt van, ahol már be is fejezték a sárgamuskotály, illetve a száraz furmintok és száraz hárslevelűk alapjául szolgáló szőlők szüretét.
Már évek óta tapasztalják, hogy előrébb jött az érés, így a szüret is.
Most jellemzően kilónként 110–130 forint között vásárolják fel a furmintot és a hárslevelűt, a sárgamuskotályt valamivel drágábban, 150 forint körüli áron történnek az adásvételek. Mint emlékezetes, tavaly a furmintért a 2020-as 90–95 forint után 100–110 forintot adtak, és az elmúlt évben emelkedett az aszúszem ára is: egy kilóért az előző évi 2500 forint helyett 3000-et adtak egyes felvásárlók 2021 októberében.
A minőség kifejezetten ígéretes, az elmúlt hét csapadékos időjárása pedig beindította az aszúsodás folyamatát is, amire még akár másfél-két hónap is rendelkezésre áll. Molnár Péter szerint a reggeli pára optimális körülményeket biztosít az aszúsodásra, ebből akár lehet jó aszútermés is, de ahhoz a kedvező időjárási viszonyok fennmaradására van szükség.
„Volt félelem bennünk, hogy az aszály miatt kényszerérés megy végbe az ültetvényeken, de még időben jött az eső, ami sokat segített a gyümölcsön” – mondta a VG-nek Árvay János, a 2003-ban az Év bortermelője címet is elnyerő borász. Az eső előtt még nagyon vastag héj elvékonyodott a bogyókon, és az eddig leszüretelt termés nagyon jó minőséget ígér – tette hozzá. Ez egyaránt igaz a muskotályra és a pezsgőnek és a száraz bornak szüretelt furmintra, valamint a hárslevelűre is. Közben egyes helyeken már beindult az aszúsodás is – erősítette meg a borvidéki tapasztalatokat.
A borász saját ültetvényein is mennyiségi veszteséget tapasztalt, de nála azért nehéz a mennyiségi kiesést pontosabban megbecsülni, mert borászatában be szokták állítani a fürtszámot, vagyis minden évjáratban nagyjából hasonló mennyiséget szüretelnek. Idén ugyanakkor még így is 10-20 százalékos mennyiségi csökkenés látszik, ami a gyengébb kötődésből és a vízhiány miatt a szokásosnál kisebb méretűre nőtt bogyókból adódik – magyarázta. Jobban jelzi a szőlőmennyiség idei csökkenését egy olyan parcellájuk, amelynek a termését nem maguk dolgozzák fel, és nem is alkalmaznak terméskorlátozást:
ott a korábbi évekre jellemző 80-90 mázsás termés helyett idén 60 mázsát szüretelhetnek.
A borász szerint nagy kérdés, hogy az idei extrém időjárás a következő évjáratban milyen hatással lesz az ültetvényekre. A légköri aszály és az extrém UV-sugárzás is nagyon megkínozta a tőkéket, ezért félő, hogy nehezebb lesz az áttelelés, illetve – mint ahogyan például az almánál – a jövő évi termésen is meglátszik majd az idei aszály. Sőt, ha csapadékhiányos lesz ősz, akkor félő, hogy lesznek tőkék, amelyek nem bírják ki a következő száraz évet. Intő jel, hogy az erdőkben is látni, hogy viszonylag nagyobb területű részeken száradtak ki fák. Árvay János szerint mindenesetre a szőlőművelésben is felértékelődik a csapadék megőrzése, az, hogy ne hagyják a vizet csak úgy lefolyni a területről, s amikor olyan életciklusban van a növény, hogy nagyobb szüksége van vízre, akkor pótolják.
