A több mint ötmillió hektár magyarországi mezőgazdasági terület csupán 1,6 százalékán termelnek gyümölcsöt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által készített, az idén június 1-jei állapotot leíró jelentéséből. Ezen belül a megyénkénti arányok jelentősen különböznek, ugyanis a gyümölcsösök elhelyezkedése koncentrált. A gyümölcstermelés különösen Szabolcs-Szatmár-Beregre jellemző, hiszen a megye teljes mezőgazdasági területének több mint 10 százalékán találhatók ültetvények, és a teljes hazai gyümölcstermő terület 37 százaléka itt található. Ugyancsak ebben a megyében termelnek a legnagyobb területen meggyet (5 ezer hektár) és diót (4,7 ezer). Ezzel szemben a szintén jelentős mezőgazdasági termőterülettel büszkélkedő Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye területének mindössze 0,3 százalékát borítják gyümölcsösök.

Bátaszék
Szászi-Mauthner Luca barack szüret közben Bátaszéken a családi gazdaságuk barack ültetvényén
Fotó: Mártonfai Dénes / Tolnai Népújság

A KSH jelentése szerint a gyümölcsültetvények területének nagysága az utóbbi egy évben érdemben nem változott, a törzses fajok – vagyis a fán termő gyümölcsök – összterülete némileg csökkent, míg a gyümölcsbokroké kismértékben nőtt.

A törzses gyümölcsfajok közül a dió területe több mint ezer hektárral, 10 ezerre nőtt 2021-hez képest, viszont a meggy (14 ezer) és az alma (23,2 ezer) termőterülete közel 2,5 ezer hektárral csökkent. 

A bogyós fajok közül egyre népszerűbb a bodza, 

amelyet a telepítéseknek köszönhetően közel 500 hektárral nagyobb területen, 6,6 ezer hektáron termesztették, mint egy évvel korábban. Az összes bodzaültetvény kétharmada Bács-Kiskun (2,7 ezer hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén (közel 1 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (0,7 ezer) található, a telepítések is főként ezeken a helyeken koncentrálódtak. 

A legnagyobb területen termelt hazai gyümölcs, az alma termőterületének 73 százaléka, közel 17 ezer hektár található Szabolcs-Szatmár-Beregben. A szakemberek szerint az elmúlt évek fagykárai és az aszály előrevetíti az almatermőterület további csökkenését. Az előrejelzések szerint ugyanis az idén az előző öt év (398,7–678,8 ezer tonna közötti) termésénél gyengébbet, 350 ezer tonna körülit szüretelhetnek a termelők, ami – az idén a korábbi éveknél enyhébb – tavaszi fagyok és a drámai mértékű aszály következménye. 

A hazai termelők helyzetét nehezíti, hogy a magyarországival ellentétben az EU-ban jó almatermést várnak, 

illetve nem igazán biztató, hogy az idei aszály a jövő évi termésre is hat, mivel a fának akkora energiákat vett el a gyenge termés érlelése is, hogy jövőre „pihen”, és nem nevel rügyeket.

Heves az igazi boros megye

Magyarországon 60,2 ezer hektár szőlőültetvényt tartanak nyilván, ami az összes mezőgazdasági terület 1,2 százaléka, és ez 2,7 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az összes szőlőterület több mint a harmada – 21,5 ezer hektár – a Kunsági borvidéknek otthont adó Bács-Kiskun megyében található, ebből 20,8 ezer borszőlő. A Mátrai és az Egri borvidék révén Heves megyében lévő területek további 19 százaléka (11,3 ezer hektár) és az összes területen belüli aránya (3,1 százalék) ebben a megyében volt a legnagyobb. A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli hányada ugyancsak Hevesben a legmagasabb, 6 százalék.