A gazdasági válság mellett az előző évek csapadékhiányos időszakai után a tavalyi, soha nem tapasztalt aszály következtében már a nyár elején gondok adódtak a legeltetéssel, és az ország nagy részén csak kiegészítő takarmányozással lehetett fenntartani a termelést a nyár folyamán – fogalmazott évértékelő összefoglalójában Horn Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke. A juh- és kecsketartókat – hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz – az is sújtotta, hogy a szárazság következtében a szálastakarmány mennyisége drasztikusan alulmúlta a várakozásokat, a szükségletet, az árak pedig az egekbe szöktek. A gabonafélék megduplázódó ellenértéke csak tovább tetézte a helyzetet, amelyet a tápárak növekvő árai súlyosbítottak. A nyár végén megérkezett csapadék és az ezt követő időszak kedvező időjárása kissé enyhített a kedvezőtlen gazdálkodási körülményeken.
Hiába volt azonban a csapadékosabb ősz, a téli takarmány nagyon sok helyről hiányzik, és a szakmabeliek szerint ez az ínséges időszak valószínűleg meglátszik majd a húsvéti bárányok mennyiségén. Pedig a bárány iránt folyamatos a kereslet, aminek a kihasználása létkérdés lenne, hiszen a támogatásokon kívül gyakorlatilag ez az egyetlen bevételi forrása a juhászoknak. Az idei karácsonyi időszakban az árak reálértéken lényegesen alacsonyabbak voltak a tavalyiaknál, mivel az euróhoz képest gyengült a forint, a rezsiköltségek pedig drasztikusan megemelkedtek.
A szakértők a bárányhús piacán növekedésre számítanak, de az áremelkedés mértéke közel sem lesz olyan, mint ami a megelőző éveket jellemezte.
A gyapjúértékesítésben csökkent kereslet és alacsonyabb árszint jellemezte a hazai piacot, és ezt tovább súlyosbította az ukrajnai háború. A magyar gyapjú jelentős része ugyanis Ukrajnán keresztül jutott a világpiacra az elmúlt időszakban. A szakmai szövetség vezetőjének értékelése szerint az is fontos lenne, hogy a hazai gazdálkodók és a kereskedők is elfogadják, hogy a piac hosszú távon az azonos minőségű, az állatokon jól kezelt és a nyírás után korrektül válogatott, egyöntetű terméket keresi.
Ugyan tavaly emelkedtek a juhtejfelvásárlási árak, de a juhtejtermelők jövedelmezősége nem javult, tekintve, hogy az előállítás költségei is jelentős mértékben emelkedtek. Ezért várható, hogy az ágazati szinten eddig is mérsékeltnek mondható juhtejtermelés tovább csökken.
A kecsketenyésztők tavaly, 2021-hez képest, kedvezőbb helyzetben voltak a tej- és tejtermékek piacán. Az ágazati összefoglaló arra is kitér, hogy a juh- és kecsketejtermékek értékesítési lehetőségeit rontja, hogy a megnövekedett energiaárak miatt egyes szállodák bezártak, a jövedelmezőségüket pedig az, hogy az őket is sújtó költségnövekedéseket már nem tudják az árakban érvényesíteni. Így várhatóan csak azok a tenyésztők, termék-előállítok maradnak talpon, amelyek saját maguk termelnek és értékesítik a termékeiket a helyi piacokon.
Maradnak, de átalakulnak az állatjólléti támogatásokAz Agrárminisztérium önkéntes és ösztönző jellegű programokon keresztül sarkallja a gazdálkodókat arra, hogy a mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez igazítsák – ahogyan az az új közös agrárpolitikában követelmény. |
A szakmai szövetség szerint ugyanakkor
a nehéz helyzethez képest az elmúlt évi fejlesztések örvendetes képet mutatnak,
sokan pályáztak beruházási és fejlesztési támogatásokra. Etető-itató berendezések, válogatókarámok, legelőkertek kialakítására közel 5 milliárd forint értékben adtak be pályázatokat, ezekre közel 4 milliárdot tavaly év végéig ki is fizettek. Ezek a fejlesztések hosszabb távon javítják a gazdálkodás hatékonyságát.
