Ma a piac sokkal inkább agóra, közösségi tér, ez a plusz adja az értékét, találkozhat a termelő és a vásárló, lehet bizalmat építeni – mondta az agrárminiszter a Pécsen tartott termelői és kézműves vásáron, kiemleve, hogy a hagyományos életformákra lehet építeni. Az önkormányzatok százmillió forint támogatásért pályázhatnak piacfejlesztésre azért, hogy a piac valóban modern agóra legyen, hogy a termék és a kultúra együtt lehessen.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
Azoknak a kistermelőknek, akik hajlandók megművelni a kertjüket, és ezt öt évig fenntartják, 5,5-6 millió forintot tudunk adni – tette hozzá az agrártárca vezetője. Beszélt arról, hogy 10-15 éve senki nem gondolta, hogy a magyar tanyának, a magyar falunak van jövője.
Ma a tanyán élők 65 százaléka nem ott született, hanem újonnan költözött oda.
Ők azok, akik forradalmasították a magyar gasztronómiát, nekik köszönhetjük a kézműves termékeket, újra divatba hozták a gyümölcsfeldolgozást, megjelentek a tájfajták.
A miniszter szerint
a piacnak nagy szerepe van élelmezésbiztonságban is, hiszen az itt eladott terméknek sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a távoli országokból érkező árunak.
A rendezvényen szintén felszólaló Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztosa szerint az elmúlt tíz évben sikerült helyreállítani a város és a vidék egyensúlyát. Pécsen, a Búza és a Kossuth téri piacon közvetlenül a termelőtől kerül a fogyasztóhoz az áru, és nem multikon keresztül – emelte ki.
Egyre több termelői piac működik az országbanEmelkedik a regisztrált kistermelők száma is. |
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy Baranyában 8 helyszínen 2,3 milliárd forintért alakítottak ki termelői piacokat vármegyei fejlesztési forrásból, ezt egészítették ki a vidékfejlesztési források, amelyből további ilyen piacok jöttek létre.
