Évekre eldőlt, ki felügyeli az állami cégeket – elosztották, rendelet sorolja fel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj miniszteri rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról. A szabályozás egységes keretbe foglalja, hogy az egyes minisztériumok, központi költségvetési szervek és állami szervezetek mely társaságok esetében képviselik a magyar államot tulajdonosként, egyúttal hatályon kívül helyezi a korábbi, 2022-ben elfogadott GFM-rendeletet.
Mi szerepel a miniszteri rendeletben?
A rendelet első látásra technikai jellegűnek tűnik, valójában azonban az állami vállalatirányítás egyik alapdokumentuma. Nem az állami tulajdonosi kör változik, hanem az, hogy mely kormányzati szereplő gyakorolja a tulajdonosi jogokat az egyes társaságoknál, vagyis ki dönthet például a tulajdonosi határozatokról, a vezetői kinevezésekről vagy a stratégiai kérdésekről.
A rendelet egyik figyelemre méltó eleme, hogy a tulajdonosi joggyakorlási idő jelentős részét 2030. december 31-ig rögzíti. Ez arra utal, hogy a kormány hosszabb időtávra kívánja stabilizálni az állami tulajdonosi joggyakorlás rendszerét és nem évente módosítja annak szerkezetét.
Az egyik leglátványosabb változás, hogy a sportirányításhoz kapcsolódó állami társaságok a Belügyminisztérium felügyelete alatt szerepelnek. Ide tartozik a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt., valamint az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. is, ami leképezi a sportigazgatás kormányzati átszervezését.
Az agrártárca portfóliója továbbra is rendkívül sokszínű. A minisztérium nemcsak az Agrármarketing Centrum és az Agrárközgazdasági Intézet felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat, hanem hozzá tartozik a Magyar Bormarketing Ügynökség, illetve a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. is. Ez jól mutatja, hogy az agrárpolitika mellett a borágazat és a lóversenyzés stratégiai irányítása is egy kézben marad.
Az új rendeletben már külön tulajdonosi joggyakorlóként szerepel az Egészségügyi Minisztérium, amelyhez egészségipari és kutatási társaságok kerültek, például a BrainVision Center Nonprofit Kft. vagy az ESZKF Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.
A Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz tartozik többek között a Magyar Posta, a Magyar Turisztikai Ügynökség, az MVM és a Paks II. Atomerőmű is.
A Kármán András pénzügyminiszter által szignált rendelet a mai napon már hatályba is lépett.
