Végre egy agrárágazat panasz nélkül: a beharangozott árcsökkenéssel is jó évet várnak a szántóföldi zöldségtermelők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözel húsz éve nem tapasztaltak az ideihez hasonló jó csapadékellátottságot a szántóföldi zöldségtermelők – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a gazdálkodók szempontjából nagyon jó termelési körülményeket jelentett, de egyben azt is, hogy egyes területeken a gombabetegségek vagy egyéb kártevők problémákat okoztak. Az áttelelő hagymánál például jelentős volt a peronoszpórafertőzés, a tavaszi hagymánál is megjelent, de ha voltak is károk, az állományt sikerült megmenteni, a szántóföldi zöldségtermesztők jól kezelték ezeket a problémákat. Így összességében a talajok művelhetősége, illetve a téli és tavaszi csapadékok jó termést vetítenek előre.
Bár pontos adatok erről még nincsenek, Varga István szerint a szántóföldi zöldségtermő terület 5-10 százalékkal növekedett, a nagyobb területről érkező többlettermés megjelenése viszont nem okoz gondot a piacon. A FruitVeB alelnöke beszámolt arról is, hogy ebben az ágazatban is nőttek a termelői ráfordítások. Természetesen a termék előállításának költsége nem elhanyagolható, de
a jövedelmet nagyban befolyásolja, hogy ki mennyit tud spórolni a csomagoláson, az energián vagy a fuvarköltségeken.
A csomagolással kapcsolatban például az arányokat érzékeltetve az alelnök elmondta: csak az, hogy a rekeszek bekerüljenek az áruházláncokba, a teljes költség 15-20 százalékát teszi ki, ami egy kiló árura vetítve 20-30 forintot is jelenthet. Ezen az ágon tovább növeli a költségeket a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) címén kivetett díj, ami 8-10 százalékos költségnövekedést jelent.
Újabb alapvető terméknek csökkenhet jelentősen a bolti áraAz eddigi drágulást az is okozta, hogy kétmillió tonna vöröshagyma esett ki az európai piacról. |
Ezzel együtt elmondhatják – amit például a gabonatermelők nem –, hogy
a szántóföldi zöldségágazatban az árak kompenzálják a gazdálkodókat, így most nincs okuk panaszra.
Egész Európára jellemző, hogy termékeikre keresleti piac van. A terméssel kapcsolatban is vannak bizonytalanságok a kontinensen: Spanyolországban például egy nagy aszály utáni intenzív esőzések, Olaszországban szintén a sok csapadék, Lengyelországban a vetési munkák késése, esetleg elmaradása teszi kétségessé a pontosabb termésbecslést. Egyes hírek szerint Ukrajna 20-25 százalékkal növelte zöldségtermelő területét, de nem tudni, hogy a gátszakadás és a háború további alakulása milyen kiesést fog okozni. Ukrajna egyáltalán nem elhanyagolandó tényező az európai zöldségpiacon, vöröshagymából például a világ 11-12. legnagyobb termelője, a globális 70-80 millió tonnából 2,2-2,3 millió tonnát állít elő, ebből az EU megközelítőleg 1 millió tonnát vásárol.
E sok bizonytalanság ellenére Varga István szerint lesz egy 20-25 százalékos árcsökkenés. Ennek a szezon beindulásán kívül egyéb piaci okai lehetnek, alapvetően az, hogy a magas árak kontraproduktívak, mert nem tudják biztosítani a forgalmat, a kisebb fogyás pedig se a termelőnek, se a kereskedőnek nem jó. Ráadásul az árfigyelő rendszer versenyre kényszeríti a beszállítókat és a láncokat is, aminek szintén árcsökkentés lehet az eredménye, és ebben a versenyben a zöldség prioritást élvez majd.
A prognosztizált árcsökkenés egyébként már erősen kopogtat az ajtón: egy kiló vöröshagymát három-négy hete még 350 forintért vittek el a termelőktől – és ahogy ábránkon is látszik, májusban még ennél is jóval magasabb volt a felvásárlási ár –, most viszont ahhoz, hogy biztosan lehessen értékesíteni, 200–250 forint közötti árban kell megállapodni a felvásárlóval. Varga István szerint ugyanakkor ez az ár is csökkenhet még, akár 15-20 százalékkal is, amikor a tavaszi vöröshagyma augusztusban megjelenik a piacon.
