Rekordösszeget fizettek ki agrárkárenyhítés címén – tarolt az aszály

A múlt év legfőbb jellemzője volt, hogy eddig nem tapasztalt mértékű aszállyal szembesültek a mezőgazdasági termelők, ami jelentős kihívások elé állította a kockázatkezelési rendszert. A kárbejelentések száma ötvenezer fölé emelkedett, és rekordösszegű, 63,315 milliárd forint értékű jogos igényt adtak be a gazdálkodók kárenyhítő juttatásra – írja az agrárkárenyhítési rendszer működéséről szóló összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Erre a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló forrás nem jelentett elegendő fedezetet, ezért a kormány 41,124 milliárd forint többlettámogatást biztosított erre a célra. Ezzel együtt – 20 százalékos visszaosztási ráta alkalmazásával – 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.   

Az I. pilléres biztosítási rendszerben tavaly 72751 üzem vett részt, ami 0,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban csatlakozott 73 068-nál. A létszámcsökkenést a kötelező részvétel 1 százalékos csökkenése (59 710-ről 59 187-re), a korábban önkéntesen csatlakozott tagok 6 százalékának kiválása (8422-ből 7884 maradt), valamint a tavaly önkéntesen csatlakozók számának 17,1 százalékos növekedése (4936-ról 5780-ra) okozta. 

A kifizetéseknél is tarolt az aszály

A kárenyhítési rendszer által lefedett területek közül a szántóföldi kultúrák nagysága nőtt, az ültetvények és a szántóföldi zöldségtermő területek viszont csökkentek az előző évhez képest. A vetésterülethez viszonyított lefedettség az elmúlt években az egyes ágazatokban közeledett egymáshoz, tavaly a ültetvényeké 93,8 százalékra csökkent, a zöldségtermő területeké 93,7 százalékra nőtt, a szántóföldi növényeké pedig 92,9 százalékkal változatlan maradt.  

Nem meglepő módon a kárenyhítő juttatás 98,2 százalékát aszálykárra fordították, a maradék 1,8 százalék pedig hét kárnem között oszlott meg. Utóbbiak közül is kiemelkedett a tavaszi fagykár, amire az összes juttatás 1,3 százalékát fizették ki.

Növénykultúrák szerint vizsgálva a kárenyhítést, az AKI számai szerint a juttatás 90,4 százalékát az aszállyal leginkább érintett szántóföldi növények termelőinek fizették ki. Az ültetvények 6, a szántóföldi zöldségek 3,6 százalékkal részesedtek a kárenyhítésből, a középvállalkozások közben a befizetett kárenyhítési hozzájárulások 8,7-szeresét, míg a nagy- és kisvállalkozások a 7,8-szorosát, illetve 7,7-szeresét „kapták vissza”, a mikrovállalkozások pedig az 5,4-szeresét. 

Nagyjából a díjtámogatás felét kapták meg a gazdálkodók

A II. pillérben a díjtámogatott biztosítási díjat befizető gazdaságok száma és az általuk befizetett díjak is emelkedtek az előző évhez képest. A gazdaságok száma 7,2 százalékkal emelkedett, az általuk befizetett díjak pedig 65,4 százalékkal nőttek és megközelítették a 30 milliárd forintot.

A díjtámogatott biztosításokkal lefedett területek aránya a szántóföldi növényeknél 44,4-ről 45,8 százalékra emelkedett. Ezen belül a nagyobb területen termesztett növénykultúrák (búza, kukorica, napraforgó, káposztarepce és árpa) lefedettsége 1,2-3 százalékponttal növekedett. Az ültetvényeknél viszont a 2021-es csökkenés folytatódott, az előző évi 11,8-ről 10,5 százalékra. A zöldségtermő területek díjtámogatott biztosításokkal történő lefedettsége ugyanakkor 2,4 százalékponttal, 53,4 százalékra emelkedett.

A kárkifizetések óriási mértékben, 451,9 százalékkal növekedtek, és elérték a 49,9 milliárd forintot, meghaladva a biztosítók díjbevételét. Tavaly ismét – csakúgy, mint 2021-ben, illetve az azt megelőző hét évben – a támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, így a megemelt keretösszeg ellenére visszaosztásra volt szükség. Ennek eredményeként biztosítási típustól függően a biztosított termelők a díjak 40, illetve 57 százalékát kaphatták vissza támogatásként.

A tavalyi nyár gyakorlatilag jégmentes volt

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer harmadik pillérét jelentő országos jégkármérséklő rendszer tavaly is április 15. és szeptember 30. között működött. Áprilisban és májusban a régiók többségében többször kellett beüzemelni, mint egy évvel korábban, majd az aszályos júliusban és augusztusban sokkal ritkábban és alapvetően csak helyi jelleggel fordult elő jégveszély. Ezek után szeptemberben ismét a megszokottnál több napon volt szükség a rendszer beindítására.

A IV. pillért, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert 2021-ben vezették be. A biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző kockázatkezelési eszköz egyedi módon nem csupán az időjárás által okozott károk, hanem a termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt. Ennek a rendszernek az egyik legnagyobb előnye, hogy a növénytermesztők mellett az állattenyésztők számára is nyitva áll. A részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul – jellemezték az AKI kutatói a krízisbiztosítást. 

A résztvevők száma azonban még jelentősen elmarad az I. és II. pillértől: az új csatlakozókkal együtt tavaly 195 tagja volt a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszernek. Ezek 

• 48,7 százaléka állattartó, 
• 39 százaléka növénytermesztő, 
• 11,3 százaléka vegyes gazdaság,
• 1 százaléka pedig nem volt besorolható. 

Kompenzációs kérelmet tavaly a 2021-es jövedelem alapján nyújthattak be, erre 136 termelő volt jogosult. Közülük a benyújtott kérelmek, illetve a 30 százaléknál nagyobb jövedelemcsökkenés feltételének való megfelelés alapján 51 termelő volt jogosult kifizetésre. 

Jól jellemzi a tavalyi rendkívüli helyzetet – és a IV. pillér nem nagy múltját –, hogy a  jövedelemkiesés alapján a termelők ennél sokkal nagyobb összegre, összesen 5,5 milliárd forint kompenzációra lettek volna jogosultak.