Gyászos év után áremelés jöhet az agrárbiztosításoknál
A tavalyi, időjárási szempontból katasztrofális év meglátszott a mezőgazdasági biztosításokon is: a díjbevételek 65,3, a kárkifizetések viszont 414,1 (!) százalékkal nőttek az előző évhez képest. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2022-ben a biztosítók 36,4 milliárd forintnyi bevételt számolhattak el, miközben 52,9 milliárd forintot kellett kifizetniük. Az AKI összefoglalója szerint az adatgyűjtés 2016-os indulása óta a tavalyi volt az első év, amikor a kárkifizetések – több mint 45 százalékkal – meghaladták a díjbevételeket. Ezért a következő biztosítási évben emelkedés várható a díjtételeknél, és szigorodhat a kockázatelbírálás a biztosítások megkötésekor.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A növénybiztosítások dominanciáját jelzi, hogy ezekre fizettek a gazdálkodók több mint 32,9 milliárd forint díjat, 71,4 százalékkal meghaladva a 2021-es adatot, és az összes díjbevétel 90,4 százalékát adva. Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések közel 93,3 százaléka után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.
Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 3,1 százalékot tett ki. Az ebbe a körbe tartozó konstrukciók tavalyi díjbevétele 1,143 milliárd, a kárfizetés pedig 562 millió forint volt, a díjfizetés 70,8 százalékkal, míg a kifizetés 238,6 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A vagyon- és felelősségbiztosításokra 2,357 milliárd forintot költöttek a gazdálkodók, a kárfizetés ebben a körben 579 millió forint volt. Összességében a vagyon- és felelősségbiztosítások részesedése 6,5 százalékra csökkent, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.
A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2022-ben 145,3 százalék volt. Ezen belül a növénybiztosításoké 157,3, az állatbiztosításoké 49,2, a vagyon- és felelősségbiztosításoké pedig 24,6 százalékot tett ki. A kárhányad minden fő kategóriánál növekedett, de a növekedés a növénybiztosításoknál volt a legnagyobb mértékű, a legnagyobb kárhányad – 455,6 százalékos – pedig a növénybiztosításokat kiegészítő konstrukcióknál keletkezett.
A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer tizenegyedik éve működött 2022-ben, ennek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják, túligénylés esetén pedig visszaosztás történik. A konstrukció népszerűsége egyre növekszik, a támogatási keretösszeg 2021-ben 13 milliárd forintra nőt, 2022-ben pedig már elérte a 14,3 milliárd forintot. Az AKI kutatói szerint az agrárbiztosítások piacának alakulásában jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják.
Több mint 400 hektárnyi területet tarolt le a fagy – a kárbejelentések száma biztosan nőni fogA tárca a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepe van a mezőgazdasági biztosítások meglétének. |
A nem díjtámogatott növénybiztosítások körében a legtöbben, 13,3 ezren a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 35,9 százalékos, a vihar esetén 1,2 százalékos kárhányad keletkezett 2022-ben, ami csökkenést jelent az előző évhez képest.
Az időjárás egyre nagyobb károkat okozAz időjárás 2022-ben is nagymértékben befolyásolta a növénykultúrák hozamait. A helyi károk és az aszály intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja. Az AKI jelentése szerint az országos középhőmérséklet tavaly 1,1 Celsius-fokkal múlta felül az 1991–2020-as éghajlati normál átlagot, és 11,83 fokos középhőmérsékleti értéket hozott, így az elmúlt 122 év harmadik legmelegebb éve volt. Míg átlagosan egy évben 29 olyan nap van, amikor a hőmérséklet 30 Celsius-foknál magasabb, tavaly ilyen 48 volt, a 35 fokosnál melegebb forró napok száma pedig a „szokásos” három nap helyett tizenegy volt. Az országos évi csapadékmennyiség 497 milliméter volt 2022-ben, ami 17 milliméterrel kevesebb az előző évinél, és nyolc hónapban hullott az átlagosnál kevesebb csapadék. Országosan az átlagos csapadék 60-90 százalékát mérték. A legszárazabb az Alföld volt, ahol 350–450 milliméter között alakult az éves csapadék mennyisége. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.