Nagy István emlékeztetett, hogy a német gazdák az agrártámogatások visszavágása, így a mezőgazdasági járművek gépjárműadó-mentességének eltörlése, illetve a dízelüzemanyagok adókedvezményének csökkentése ellen tiltakoznak. A miniszter elképesztőnek nevezte, hogy a német kancellár még mindig Ukrajna támogatását tartja elsődlegesnek, miközben országában a gazdák jelentős problémákkal néznek szembe, és veszélybe kerül az élelmiszer-szuverenitás is.

Nationwide German Farmers Protest In Cologne
A német gazdák szerint farmerek nélkül nincs jövő.
Fotó: Ying Tang / AFP

Nagy István szerint látható, hogy az belső piaca felborult, aminek az az oka, hogy az unió megnyitotta kapuit Ukrajna előtt. Mint fogalmazott: Ukrajnában semmilyen szabályt nem kell betartani, miközben az európai gazdáknak szigorú feltételek mellett kell termelniük.

A tárcavezető szerint 

a magyar gazdák szolidárisak a német gazdákkal, reménykedve tekintenek a küzdelmükre.

Brüsszelben, az agrárminiszterek tanácsában a német gazdákéhoz hasonló küzdelmet vívnak – tette hozzá. Úgy véli, az Európai Unió mezőgazdasága még soha nem volt ennyire „ideológiailag átitatott”, ami azt jelenti, hogy a szakmai szempontokat félretolják, és csak a zöldszempontokat veszik előre.

Ezért is tartja jogosnak, amit a német gazdák mondanak, jelesül, hogy vissza kell térni a normalitáshoz. 

Nem lehet az európai gazdatársadalomra aránytalanul nagy terhet róni, és minden európai gazdálkodót sért az az ideológiai kijelentés, hogy a klímaváltozásért leginkább a mezőgazdaság tehető felelőssé. 

Szerinte már rég nem az ukrán gazdálkodókról kell beszélni, hanem azokról a nagy tőkebefektető társaságokról, köztük amerikaiakról, hollandokról, németekről és szaúdiakról, amelyek jelentős földterületet vásároltak Ukrajnában, és nekik kell a biztonságos európai piac.

Még mélyebbre taszítják az országos tüntetések és sztrájkok a német gazdaságot

A tüntetések és sztrájkok tovább súlyosbítják Európa legnagyobb gazdaságának gondjait. Németország gazdasága már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekordmagas kamatlábak megtették hatásukat.