Rosszul indul az év az egyébként is gyengélkedő német gazdaság számára az agrártermelők egyhetes tiltakozásával és a mozdonyvezetők e hétre tervezett sztrájkjával. Európa legnagyobb gazdasága már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekord magas kamatlábak megtették hatásukat.
Fotó: Matthias Balk/DPA/AFP
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a legfejlettebb ipari országok, a G7 közül egyedül Németország GDP-je zsugorodott tavaly, és a 2024-re prognosztizált 0,9 százalékos növekedése is elmarad a többiek átlagosan 1,4 százalékosra várt bővülésével.
Hasonló a három legnagyobb német gazdaságkutató intézet véleménye is, és mindegyik visszavágta az idénre várható kilátásokat: az Ifo 1,4 százalékról 0,9 százalékra, a Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung (RWI) 1,1 százalékról 0,8 százalékra, a berlini Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DWI) pedig 1,2 százalékról 0,6 százalékra.
A bizonytalanság késlelteti a fellendülést, mivel növeli a fogyasztók megtakarítási hajlandóságát, és csökkenti a vállalatok és a magánháztartások beruházási hajlandóságát
– foglalta össze a helyzetet a Reutersnek Timo Wollmershaeuser, az Ifo előrejelzésekért felelős vezetője.
Fotó: Laszlo Pinter/DPA/AFP
Strukturális problémák
A német gazdaságot régóta tartó strukturális problémák hátráltatják. Súlyos a munkaerőhiány, bürokratikus akadályok és a befektetések hiánya lassítja az energetikai átalakulást és a nagy sebességű internetkapcsolat kiépítését.
A hárompárti koalíciós kormány ráadásul újabb súlyos csapást szenvedett el novemberben, amikor az Alkotmánybíróság hatvanmilliárd eurós lyukat ütött a költségvetésben. Azóta egyre mélyül a költségvetési válság, a kormány késik a 2024-es büdzsétervezet véglegesítésével, és annak rendbetételéhez akarta megszüntetni az agrártermelőknek a gázolajra adott adókedvezményeket.
Bár a kabinet a gazdák tiltakozása miatt módosított a terveken, ez nem volt elég, a traktorok és teherautók hétfőn országszerte lezárták az utakat, leállították a termelést a Volswagen egyik gyárában és egy hétig folytatják tovább a blokádot. A héten ráadásul megkezdődhet az ország történetének eddigi leghosszabb mozdonyvezető-sztrájkja is, miután megkapták hozzá a bíróság engedélyét.
Fotó: Monika Skolimowska/DPA/AFP
A kormány a szélsőjobb kártyát húzta elő
Német illetékesek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szélsőjobboldali csoportok megpróbálják a saját politikai céljaik érdekében kihasználni a gazdák tiltakozását. „Jobboldali szélsőségesek és a demokrácia más ellenségei megpróbálnak beszivárogni a tüntetésekbe és eszközként használni azokat” – mondta Nancy Faeser német belügyminiszter. A szövetségi rendőrség úgy véli, hogy ezek a csoportok „általános sztrájkot” vagy akár zavargásokat akarnak szítani a kormány „megdöntése” érdekében, tette hozzá. Ez nem először történne meg Németországban, emlékeztetett a Politico, ugyanezzel próbálkoztak a koronavírus-oltás és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség elleni tiltakozások alkalmával is.
Fotó: Martin Schutt/DPA/AFP
Johannes Hillje kommunikációs tanácsadó szerint
a „szélsőjobboldali médiastratégia” áll a közösségi oldalakon milliószámra megosztott felvételek mögött is az autópályákon haladó hosszú traktorkonvojokról, lezárt útkereszteződésekről.
A szélsőjobboldali aktivisták felsorakoztak a gazdák mögött a Facebookon, a TikTokon és az X-en, a kommentjeik pedig nyilvánvalóan szítják a tűzet, nyilatkozta a Deutsche Wellének.
Permanens tiltakozás
Az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) saját közösségi csatornáin keresztül arra használja a gazdák megmozdulását, hogy támadja a szociáldemokraták, zöldekből és szabad demokratákból álló „közlekedésilámpa-koalíciót”. Különösen érdekessé teszi a helyzetet az, hogy az AfD a saját pártprogramjába is belefoglalta a kérdéses támogatások eltörlését.
Az AfD évek óta minden esélyt kihasznál a szövetségi kormány elleni tiltakozásra, és úgy tűnik, hogy ez a politikai kifizetődik: a párt kimagaslóan szerepel a közvélemény-kutatásokban, és az előrejelzések szerint a 2024 szeptemberében tartandó választáson a legnagyobb erő lesz három kelet-németországi szövetségi államban.
Emlékezetes, hogy tavaly Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson. Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja – a CSU, illetve a CDU – maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.
A Bild számára készült INSA-felmérés szerint a németek 69 százaléka támogatja a gazdák tiltakozását. Az AfD szimpatizánsainak 88 százaléka áll mellettük, de a többi választó csoport többsége is egyetért a gazdákkal. A felmérésben megkérdezték azt is, hogy inkább a gazdákat, vagy a Letzte Generation-féle klímaaktivisták blokádszerű tiltakozásait támogatják. Az eredmény egyértelmű: 64 százalék a gazdákkal szimpatizál, mindössze 11 százalék támogatja inkább a klímaharcosokat, míg 20 százalék mindkettőt.
