Magyarországon a szántóföldi termőterület 4 173 000 hektár, azonban egyelőre csupán 5000 hektáron alkalmazzák a talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60 százalékán folyik már úgynevezett no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1 százalékán alkalmazzák ezt a technológiát – mutattak rá az előadók a témában tartott kétnapos jakabszállási konferencián.
„A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése a kormány kiemelt szakpolitikai célja. Mindezt az új Közös Agrárpolitika ráadásul 2023-tól minden korábbinál több eszközzel támogatja” – közölte az eseményen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a termelők elkötelezettségének megfelelően vagyis az önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), a nem termelő beruházásokra (például az erózióvédelmi elemek) vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni.
Az elmúlt évtizedekben alkalmazott nagyipari gazdálkodással járó munkagéphasználat, a növényvédő szerek és a műtrágya alkalmazása, illetve a nagy teljesítményű hibrid vetőmagok elterjedése során Magyarországon sem fordítottak kellő figyelmet a talajok teherbíró képessgére és állapotára. Ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületeinek talaja 90 százalékban leromlott állapotú. A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlásához vezethet.
Régiós összefogás a termőföldvédelem érdekében
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoztak és cserélnek tapasztalatot január 10–11-én Jakabszálláson. Öt ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviselteti magát az eseményen.
„A termőföld véges erőforrás, és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra való átállásban” – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. A szervezet szerint számos kényszerítő tényező – a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a halaszthatatlan változást. A regeneratív gazdálkodás eszközkészlete – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös.
Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97 százalékban) megszűnik.
„Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, ez a jövő, így a konferenciához kapcsolódó kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók is bemutatják a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz” – tette hozzá Szabó Attila.
Kiemelten kezeli az is a talajvédelmet
Az Európai Uniós stratégia is rávilágít: „Túl kevesen tudják, hogy a lábunk alatt húzódó vékony réteg a jövőnk záloga. A talaj és a benne élő szervezetek sokasága biztosít számunkra táplálékot, biomasszát, rostokat és nyersanyagokat, ezenkívül szabályozza a víz-, szén- és tápanyagkörforgást, emellett lehetővé teszi a szárazföldi életet. E varázsszőnyeg néhány centiméterének előállítása több ezer évet vesz igénybe. Ennek a törékeny rétegnek kell majd táplálnia a világ 2050-re várhatóan közel 10 milliárd fős népességét és szűrnie annak fogyasztásra alkalmas ivóvizét.” És ami az utolsó mondatot illeti, jó tudni, hogy a talaj szivacsszerű funkciójának helyreállítása fellendítheti a tiszta édesvízellátást, és csökkentheti az áradások és aszályok kockázatát, tehát vigyázzunk rá.
