Depresszió, szorongás – ezek az általános életérzések az európai gazdák körében

Az európai gazdatüntetések miatt a közvélemény is kiemeltebben foglalkodik a mezőgazdaság és a gazdálkodók problémáival, és a tudósításokban is szerepel, hogy a tiltakozások, a traktorok ezreinek bevetése azokat a célokat szolgálják, hogy az agrártermelők felhívják a figyelmet egyre reménytelenebb helyzetükre Európa-szerte. A Magyar Állattenyésztők Lapja által szemlézett írás szerint az uniós zöldpolitika a létüket fenyegeti. Ebben a fokozott stresszhelyzetben pedig nem csoda, ha az elkeseredett gazdák egészsége és lelkiállapota soha nem tapasztalt mélységbe zuhant. A családi gazdaságok generációk óta jól működő egységek, amelyek megélhetése, működése az utóbbi években/évtizedekben az európai agrárpolitika rossz irányú változása miatt került veszélybe. 

A helyzet drámaiságát jelzi egy tavalyi kutatás, amely 256 ír gazdálkodó (185 férfi , 71 nő) körében végzett felmérést, és amely szerint 

• 23 százalékuk a felmérést megelőző két hétben elgondolkodott arról, hogy a helyzete olyan kilátástalan, hogy az öngyilkosságot is megfontolja; 
• 55 százalékuk közepes vagy súlyos depresszióról számolt be; 
• 44 százalékuk közepes vagy súlyos szorongásról, 38 százalékuk pedig közepes vagy súlyos stresszről. 

Az öt legfontosabb szorongást kiváltó ok: 

1. a klímaváltozás mérséklését célzó kormányzati politika,
2. kívülállók nem értik az ágazat működését,
3. a gazdaság jövője miatti aggodalom,
4. nem jut elég idő arra, hogy a család együtt töltse a szabadidejét és
5. korlátozottak a társadalmi érintkezési lehetőségek.

Kik teszik az asztalra a létfontosságú fehérjéket?

Egy másik, Észak-Belgiumban végzett felmérés sem adott jobb eredményt: a megkérdezett 600 gazdálkodó közel fele számolt be arról, hogy a munkájuk szorongást okoz. A német és osztrák gazdálkodók több mint egynegyede érezte kiégettnek magát, ami kétszerese az általános lakossági aránynak.

A gazdák teljesen elnyomottnak érzik magukat a téves klímapolitika miatt, amely igazságtalanul őket bélyegzi meg, mintha ők lennének a bioszféra fő szennyezői. A költségek növekedése, az értékesítési árak csökkenése, a túlságosan merev és igazságtalan jogszabályok rombolják a termelők mentális egészségét. 

Szerintük azt sem hangsúlyozzák kellően, hogy a gazdák jó minőségű, egészséges és az emberi szervezet számára létfontosságú fehérjével látják el a lakosságot. 

Kik tesznek a legtöbbet a klímaváltozás ellen?

Amellett, hogy egyre nagyobb politikai és társadalmi nyomás nehezedik a gazdálkodókra, egyre több újabb és újabb környezeti, állatjóléti, állategészségügyi, adminisztrációs feltételnek kell eleget tenniük. Ezzel a termelési költségeik folyamatosan és megállíthatatlanul emelkednek, a bevételeik azonban alig vagy egyáltalán nem növekednek, sőt bizonyos esetekben még csökkennek is. A támogatások döntő részét utólag kapják, és az adókedvezményeiket is megszüntetik. 

– mondta Louise McHugh, a Dublini Egyetem szakkollégiumának pszichológia professzora, az ír gazdák lelki hangulatát vizsgáló tanulmány társszerzője. A kutató szerint a termelők, akiknek a körében a felmérést végezték, elhivatottak voltak a klímaváltozás mérséklése mellett, és hajlandók is ezért tenni, alkalmazni olyan jó gyakorlatokat, amelyek segítségével például csökkenthető a gazdaságuk ÜHG-kibocsátása, de ezt úgy lehet végrehajtani sikeresen, ha a kieső jövedelmüket kompenzálják. Ellenkező esetben ez csak egy reménytelen próbálkozás lesz, amitől a gazdák depressziósak lesznek.