Az ausztrál kormány előre jelző intézményének hétfőn közzétett, legfrissebb nyersanyag- és energiaügyi negyedéves jelentése szerint a nyersanyagexportból származó bevételek a 2022. június 30-ig tartó pénzügyi évben rekordösszegre, 424,9 milliárd ausztrál dollárra (1 ausztrál dollár 260,16 forint) emelkednek.

Ez egyharmaddal több, mint a 2020–2021-es érték, és mintegy 50 milliárd ausztrál dollárral magasabb a decemberi negyedéves jelentésben becsültnél.

A vasércexportból származó bevételeket a 2021–2022-es évre 135 milliárd ausztrál dollárra prognosztizálják, ami a 2020–2021-es 158 milliárdhoz képest csökkenés. A visszaesésért az alacsonyabb árak a felelősek, mivel a mennyiségek ezalatt várhatóan 867 millió tonnáról 897 millióra emelkednek. A 2021–2022-es évre vonatkozó árelőrejelzés tonnánként  118 dollár, ám ez valószínűleg túl alacsonynak bizonyul, mivel az azonnali ár jelenleg is 150 dollár körül van.

Az ukrán–orosz konfliktus vasércre gyakorolt hatása főként az acélpiacok szűkülésére vonatkozó várakozásokban jelenik meg, mivel a vevők önként szankcionálják az Oroszországból történő vásárlásokat. Mindez pedig ahhoz vezethet, hogy az ázsiai acélművek többet fognak termelni, hogy pótolják a kieső orosz szállítást.

Fotó: Bloomberg

A vasérc határidős jegyzése Kínában szerdán 4 százalékot ugrott, ezzel több mint nyolc hónapja a legmagasabb szintre emelkedett, miután a kereskedés egy ünnepet követően újraindult. A talieni (daliani) árutőzsdén a legaktívabb, szeptemberi határidős jegyzése 945 jüanra (148,49 dollár) nőtt tonnánként, miután az acélgyártóknál a kereslet helyreállt a járvány okozta fennakadásokat követően. A pangó kínai ingatlanpiac nyomást gyakorolt az acél- és vasércfogyasztásra, ám a vasérc készletcsökkentése újra megindult.

A SteelHome szerint a kínai kikötői vasérckészletek 155,6 millió tonnán álltak az április 1-jén zárult héten, ez az egy héttel korábbinál 4 millióval, a február közepi csúcshoz képest pedig 3,3 százalékkal kevesebb.

Piaci várakozások szerint a kínai gazdaság stabilizálódhat, és az ingatlanszektor élénkítése is napirenden van, így a vasérc iránti kereslet növekedni fog. A downstream kereslet (betonacél) a világjárvány miatt lassult, de a fogyasztás a viszonylag könnyű hitelezési környezet közepette helyreállhat.

Az alumínium piacát az orosz–ukrán háború miatt szintén érintik szankciók. Ausztrália két hete jelentette be, hogy betiltja a timföld és az alumíniumércek Oroszországba irányuló exportját. A hír felerősítette a könnyűfémellátás zavaraitól való félelmeket. Az ausztrál kormány szerint a lépés korlátozza Oroszország alumíniumgyártási kapacitását, ami pedig az egyik legfontosabb exportcikke. A szankció azonban inkább azt eredményezheti, hogy Oroszországnak Kínára kell támaszkodnia alapanyaghiány esetén. Oroszország az alumínium globális kínálatának mintegy 6 százalékát adja, a fém előállításához szükséges villamos energia termeléséhez használt földgáznak pedig az egyik fő termelője. A járványból történő kilábalás egyik jeleként az alumínium iránti kereslet világszerte megugrott, miközben kínálati hiány van, ami rövid és középtávon továbbra is serkentheti az alumínium árának emelkedését. Szintén a kínálatot redukálja például, hogy a német TriMet alumíniumgyártó felére csökkenti a termelést esseni gyárában az energiaigényes gyártási folyamat hatalmas költségei miatt.

Szerdán látott napvilágot, hogy az orosz alumíniumipari óriásvállalat, a Ruszal, amelynek globális tevékenységét az ukrajnai háború nagyban hátráltatja, közel egy hónap után először exportált bauxitszállítmányt guineai bányáiból. Számos más orosz vállalattól eltérően a cég nem célpontja a szankcióknak, bár milliárdos alapítója, Oleg Gyeripaszka igen. Oroszország ukrajnai inváziója és az annak nyomán meghozott ellenlépések azonban rombolták a Ruszal ellátási láncait. A cég által Kamsaron keresztül exportált bauxit a Dian-Dian üzemekből származik, amelyek jellemzően a vállalat írországi Aughinish finomítóját látják el. Az orosz nagyvállalat bauxitkitermelésének mintegy fele a guineai bányáiban történt tavaly. Ez a forrás még kritikusabb most, hogy Ausztrália – a világ legnagyobb bauxitkitermelője – betiltotta az Oroszországba irányuló exportot, és az angol–ausztrál Rio Tinto bányavállalat közölte, hogy megszakítja kapcsolatait az orosz vállalatokkal. Az alumínium 3464 dolláros tonnánkénti áron zárt szerdán, ahova a március 27-i 3683-as értékről jött vissza. A 2003 óta elért árfolyamcsúcs 3849 dollár volt, idén március 4-én.